banner_MpsidwSE_970x250_Haromszek.jpg
banner_3lV7MYIa_300X250_Haromszek.jpg

Izraeli-palesztin konfliktus: a Hamász szívességet tesz Netanjahunak

Jeruzsálem hovatartozása, de aktuális politikai érdekek is meghúzódnak az utóbbi évek legsúlyosabb izraeli-palesztin összecsapásai mögött.

A zsidóság, az iszlám és a kereszténység által is szent helyként tisztelt Jeruzsálemben már hetek óta gyűlt a feszültség. Az április közepén kezdődött ramadán, az iszlám böjti hónap idején a palesztinok nap mint nap erőszakos összetűzésbe kerültek az izraeli rendőrökkel, akik megpróbálták erővel korlátozni a muzulmán hívők gyülekezését a Damaszkuszi kapunál.

Közben gyűlt a feszültség egy több évtizede húzódó jogi ügyben is. Az izraeli bíróság elrendelte több palesztin család kilakoltatását a kelet-jeruzsálemi Sejk Dzsarra városnegyedben, egy olyan 1970-es törvény alapján, amelyet a palesztinok eleve diszkriminatívnak tartanak. A jogszabály előírja, hogy azok a zsidók, akik elvesztették otthonukat az 1948-as függetlenségi háború eredményeként, visszaperelhetik eredeti tulajdonukat.

Másrészt a törvény nem teszi lehetővé a palesztinok számára, hogy visszaköveteljék az 1948-ban elvesztett vagyonukat. A jogvita a legmagasabb szinten, a legfelsőbb bíróságon folytatódik, ahol éppen hétfőn hallgatták volna meg a kilakoltatásra ítélt palesztin családokat.

Anthony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere csütörtökön közölte: Washington támogatja, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa összeüljön a jövő hét elején megvitatni az izraeli-palesztin konfliktust. Elmondta, hogy az Egyesült Államokat mélységesen aggasztja az erőszak, amely Izrael utcáin dúl az izraeli-palesztin konfliktus kiéleződése miatt. Szavai szerint mind az izraelieknek, mind a palesztinoknak joguk van a szabadsághoz, a méltósághoz, a biztonsághoz és a jóléthez. Mindkét félnek képesnek kell lennie arra, hogy békében éljen - mondta Blinken.

Ugyancsak hétfőn tartották Izraelben az úgynevezett Jeruzsálem-napot, amelyen Kelet-Jeruzsálem 1967-es izraeli elfoglalását ünneplik. Az ilyenkor szokásos zászlós felvonulásra készülve, vasárnap éjjel több tízezer muzulmán hívő barikádozta el magát az óvárosban, hogy „megvédje az Al-Aksza mecsetet”, amely Mekka és Medina után az iszlám harmadik legszentebb helye. Hétfőn több százan sérültek meg, amikor az izraeli rohamrendőrök tömegoszlató fegyverek, füstbombák és könnygáz, valamint gumilövedékek bevetésével felvették a harcot az „Al-Akszát védő” hívőkkel.

Jeruzsálem vitatott hovatartozása a palesztin-izraeli konfliktus egyik legfőbb nyitott kérdése. Az izraeliek Jeruzsálem egészét saját fővárosuknak nyilvánították, beleértve a város 1967-ben elfoglalt keleti szektorát is, míg a palesztinok Kelet-Jeruzsálemet szeretnék megtenni a Ciszjordániából és a Gázai övezetből létrehozni vágyott önálló államuk fővárosává.Molotov-koktéllal felfegyverzett palesztin tüntetők Hebronban | Fotó: Agerpres/EPA

A Gázai övezetet uraló Hamász hétfőn ultimátumot intézett Izraelhez. Az iszlamista szervezet felszólította Izraelt, hogy vonja ki minden biztonsági egységét helyi idő szerint este 6-ig az Al-Aksza mecsetnek otthont adó Templomhegyről, valamint az utóbbi hetek összetűzéseinek célpontjában álló Sejk Dzsarra lakónegyedből, és engedje szabadon az utóbbi napok zavargásaiban elfogott valamennyi palesztint.

Az ultimátum lejártával a Hamász és az Iszlám Dzsihád fegyveres csoport rakétákat lőtt ki Jeruzsálem és környéke felé. Válaszként izraeli harci gépek bombázni kezdtek fegyveres célpontokat Gázában, ahol a katonaság szerint a lakosságsűrűség miatt „nem lehet kizárni” a polgári áldozatokat.

A harcok azóta drámai módon fokozódtak: palesztin fegyveres csoportok több száz rakétát lőttek ki izraeli települések irányába, Izrael pedig több száz légicsapást hajtottak végre Gázában. Erőszak tört ki Izrael-szerte az arabok és zsidók által vegyesen lakott településeken. Radikális csoportok – mindkét oldalról – autókat és üzleteket gyújtottak fel, előfordult lincselés is.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Az eszkaláció a jelek szerint a palesztin és a zsidó politikai vezetők számára is jól jön. Április 29-én Mahmúd Abbász palesztin elnök bejelentette a május 22-re meghirdetett palesztin parlamenti választások elhalasztását – éppen a kelet-jeruzsálemi bizonytalanság miatt. A konfliktus kiújulásában a Hamász lehetőséget lát Abbász marginalizálására.

Ugyanakkor az időzítés az izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu számára is ideális. Amint a Háárec napilap elemzésében megjegyzi, a Hamász egy utolsó szívességet tesz Netanjahunak, mivel „a folyamatos rakétázás eltemetheti a váltás kormányát még annak megszületése előtt”.

Vasárnap még úgy nézett ki, hogy ezen a héten létrejön az új kormánykoalíció, és azzal véget ér a két éve tartó politikai patthelyzet, amely négy előrehozott választást is hozott. Naftali Bennett és Jair Lapid azonban éppen az arabokat képviselő Közös Lista támogatásával alakított volna kormányt, ami a jelenlegi helyzetben hirtelen rendkívül távoli lehetőségnek tűnik. A koalíciós tárgyalásokat befagyasztották, és az ellenzéki vezetők maguk is felsorakoztak Netanjahu mögött, közös nyilatkozatban támogatva a kormány katonai lépéseit.

Egyes kommentátorok nem felejtik el megjegyezni, hogy amíg rakéták robbannak Tel-aviv környékén, addig senki sem foglalkozik a Netanjahu elleni korrupciós vádakkal.

banner_TfWzz7sC_300x250-HU.jpg
banner_Y04tqfmE_970x250_HU.jpg

Kapcsolódók

Kimaradt?