Hivatalba lép Magyarország új köztársasági elnöke
Szerdától hivatalosan is Baka András Magyarország köztársasági elnöke. A Legfelsőbb Bíróság volt elnökét múlt kedden választotta meg az Országgyűlés 140 igen és 6 nem szavazattal. A Fidesz és a KDNP képviselői nem vettek részt a szavazáson. Megbízatása az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre szól.
Országgyűlés elnöke, Forsthoffer Ágnes aki ideiglenesen látta el a köztársasági elnöki feladatokat Facebook oldalán azt írta: a köztársasági elnök feladat- és hatáskörében eljárva az egyik utolsó feladata az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából odaítélt állami kitüntetések határozatainak aláírása volt. A kitüntetések ünnepélyes átadására augusztus 20-án kerül sor az Országház kupolatermében - tette hozzá.
Baka András 1952-ben született, Budapesten. 1978-ban diplomázott az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, 1989-ig alkotmányjogi kutatásokat folytatott a Magyar Tudományos Akadémián. 1991-2008 között a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága első magyar bírája. 2008-2009 között a Fővárosi Ítélőtábla elnöki bírája, 2009-2011 között, idő előtti elmozdításáig a Legfelsőbb Bíróság elnöke, később a Kúria tanácsvezető bírája.
A parlament azért választott új köztársasági elnököt, mert az alaptörvény 17. módosításával Sulyok Tamás államfői mandátuma július 20-án 0 órakor megszűnt. Jogköreit az alaptörvény rendelkezései szerint ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke vette át.
A 2010 óta kormányzó Fidesz–KDNP vereségét és a Tisza Párt kétharmados győzelmét hozó április 12-i választás éjszakáján Magyar Péter, a Tisza elnöke felszólította Sulyok Tamás köztársasági elnököt – és több, a korábbi Orbán-kormány által kinevezett állami vezetőt –, hogy távozzon hivatalából. Ezt még több alkalommal megismételte, május 31-éig adva határidőt a lemondásra, és jelezte: ha nem mond le, a kapott felhatalmazással élve eltávolítják Sulyok Tamást a hivatalából. Az államfő nem tett eleget a felszólításnak.
Június 1-jén a kormányfő az igazságügyi miniszter társaságában felkereste a köztársasági elnököt, majd bejelentette: ha Sulyok Tamás nem mond le tisztségéről, leváltása érdekében módosítják az alaptörvényt.
A kormány július 4-én nyújtotta be az alaptörvény 17. módosítását kezdeményező javaslatot, amely kimondta: a módosítás hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik, és helyére az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre az Országgyűlés köztársasági elnököt választ.
Kapcsolódó
Az Országgyűlés július 13-án elfogadta az alaptörvény 17. módosítását, Sulyok Tamás pedig öt nappal később bejelentette, hogy aláírja azt, de súlyos tartalmi ellenvetéseit fejezte ki. A módosítást a politikai hatalommal való visszaélés súlyos és szégyenteljes történelmi példájának nevezte.
Július közepén Polgár Judit sakkolimpiai bajnok köztársasági elnökké választását javasolta a tudomány, a kultúra és a sport tizenhat szereplője, majd Magyar Péter is, azonban Polgár Judit nem vállalta a pozíciót. A kormányfő a következő hetekben találkozott Fülöp Botond ügyvéddel, aki 2024-ben Vidéki Prókátor néven hívta fel a sajtó figyelmét a kegyelmi ügyre, Romsics Ignác Széchenyi-díjas történésszel, akadémikussal és Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökével is.
Szerdától hivatalba lép Baka András.
CSAK SAJÁT
.jpg)
.jpg)
