Egyre erősebb a gyanú, hogy az amerikai elnök környezete bennfentes információk alapján anyagi hasznot húz az elnök kül- és katonapolitikai döntéseiből.

Múlt hétfőn valaki félmilliárd dollár értékben fogadott kőolajra alig negyedórával azelőtt, hogy az amerikai elnök a piacot nagymértékben megmozgató bejelentést tett. A fogadás pedig bejött: Donald Trump közölte, hogy öt nappal elhalasztja az iráni energetikai létesítmények ellen bejelentett támadást a teheráni rezsimmel „a közel-keleti konfliktus teljes lezárásáról folytatott nagyon jó és eredményes tárgyalások” nyomán.

Később kiderült, hogy a két ország között valójában nem folytak tárgyalások. Magyarán az amerikai elnök olyan kijelentést tett, amely tényszerűen nem volt igaz, viszont kiválóan alkalmas volt a részvényárfolyamok befolyásolására, akik pedig előre tudtak róla, nagyot kaszáltak.

Kevéssel 10 óra előtt, egyetlen perc alatt 5100 határidős ügyletet ütöttek nyélbe, több mint 500 millió dollár értékben. Negyedórával később, a Trump-poszt hatására a nemzetközi piacon irányadó Brent-olaj hordónkénti ára 112 dollárról 99-re, az észak‑amerikai árképzés alapjául szolgáló WTI pedig 99-ről 86 dollárra esett. Ekkor a Reuters szerint 60 másodperc alatt 13 000 szerződést kötöttek, ami azt jelenti, hogy az amerikai elnök bejelentése azonnali és masszív mozgást idézett elő a piacon. A 15 perccel korábbi pozíciók tehát óriási profitot termelhettek.

Háborús helyzetben a piac inkább árnövekedést várna – különösen akkor, ha a világ olajkínálatának mintegy ötöde kiesett a Hormuzi-szoros lezárása következtében, az ezért felelős ország pedig nem hajlandó engedni a földkerekség legerősebb hadserege által adott ultimátumnak, és kitart a blokád mellett.

A hirtelen, nagy volumenű short‑pozíciók azt sugallják, hogy valaki mégis árzuhanásra számított – vagyis olyan információ birtokában kereskedhetett, amely a nyilvánosság számára még nem volt elérhető.

Nem ez az első eset, hogy a Trump-adminisztrációval kapcsolatban felmerül a bennfentes kereskedelem gyanúja. A tengerentúli sajtó felfigyelt rá, hogy 2025 tavaszán a Trump-adminisztráció több magas rangú tisztviselője – köztük kabinettagok és miniszterhelyettesek – közvetlenül a globális piacokat megrengető vámbejelentések előtt adták el részvényeiket. Pam Bondi legfőbb ügyész és Robert F. Kennedy egészségügyi miniszter is jelentős eszközöktől vált meg „gyanúsan jól időzítve”. Egy elemzés szerint az adminisztráció tisztviselői által január és április között végrehajtott eladások 90 százaléka az április 2-át megelőző 10 napos időszakra esett. Kennedy éppen a „felszabadulás napján”, Bondi pedig egy nappal korábban szabadult meg több millió dollár értékű részvénytől – épp időben.

Egy héttel később, április 9-én Donald Trump bejelentette a vámok 90 napos felfüggesztését. Ennek hatására az S&P 500 tőzsdeindex rekordmértékben, több mint 9 százalékot emelkedett. Aznap készült az a videó, amelyen az elnök bemutatja a Fehér Házban Charles Schwabot, az azonos nevű brókercég alapítóját, akiről azt mondja: „2,5 milliárd dollárt keresett ma”.

A Reuters elemzése szerint a piaci adatok azt mutatják, hogy bizonyos opciós szerződések kiugró növekedést regisztráltak Trump bejelentése előtt. Például valaki nagyon olcsón vett opciókat egy befektetési alapra (ETF), amelyek akkor fizetnek, ha az adott részvény 509 dollár fölött zár. Amikor a nap végére az ETF valóban felment, a pozíciók értéke 624 000 dollárról 10 millióra ugrott. Ilyen üzletet többet is nyélbe ütöttek aznap, azonban a realizált haszon lehet a szerencse műve. Mindenesetre kiugró mennyiségű, 85 millió opciós ügylet jött létre, ami rendkívüli módon megnehezíti a gyanús kereskedések kiszűrését.

Annál kevésbé lehet viszont a véletlenre gyanakodni két másik esemény kapcsán. Februárban 28-án az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránt. Az első, célzott légicsapások megölték Ali Hámenei ajatollahot, Irán legfelsőbb vezetőjét. A légicsapásokat megelőző napokban valakik nemcsak a készülő háború kezdetét „jósolták meg” napra pontosan, hanem az ajatollah eltávolítására is „ráhibáztak”. A Polymarket és a Kalshi előrejelzési piacokon 529 millió dollár értékben kötöttek fogadásokat a csapások időzítésére, illetve további 150 millió dollárt tettek fel Hámenei eltávolítására. A Bubblemaps elemzőcég hat olyan profilt azonosított, amelyek a fogadási számláikat mindössze órákkal a légicsapások előtt töltötték fel, és mintegy 1,2 millió dollár nyereséget termeltek.

A háború kitörését megelőző napon gyanús mozgásokat észleltek az állampapírok piacán is. Noha a vártnál magasabb infláció normális körülmények között az eladásokat ösztönözné, ezúttal egyes kereskedők hirtelen vásárolni kezdték az államkötvényeket, ami lenyomta a „biztos menedéknek” számító, tízéves lejáratú papírok hozamát. Elemzők szerint ilyesmit egy jelentős negatív esemény vagy azzal kapcsolatos „erős várakozás” okozhat.

Január 3-án világszerte megdöbbenést váltott ki a hírt, hogy az amerikai különleges erők caracasi rezidenciájáról elrabolták Nicolás Maduro venezuelai elnököt, majd az Egyesült Államokba szállították, ahol vádat emeltek ellene drogcsempészés gyanújával. Az akció nemcsak politikai hasznot hozott – az amerikai elnöknek –, hanem pénzbeli nyereséget is annak az ismeretlen „kereskedőnek”, aki a Polymarketen Maduro eltávolítására fogadott. Az illető több szerződést is kötött, összesen 34 000 dollár értékében, és több mint 400 000 dollár nyereséget ért el.

A demokrata párti ellenzék régebb óta sugallja, hogy Trump piacmanipulációt folytat, és szövetségesei előre tudhattak a piacokat megmozgató lépéseiről. A gyanút erősíti, hogy a republikánus elnök mintha tudatosan keltene bizonytalanságot a döntései lebegtetésével, a halasztásaival és visszakozásaival. Múlt csütörtökön például újabb 10 nappal, április 6-ig meghosszabbította az iráni energetikai létesítmények elleni támadások szüneteltetését. Arra hivatkozott, hogy jól haladnak a Teheránnal folytatott tárgyalások, amelyek Irán szerint el sem kezdődtek. Mindenesetre a bejelentés hatására csökkenni kezdtek az olajárak. Ennél is érdekesebb, hogy néhány órával korábban Donald Trump még azt mondta: nem tudja, milyen lépéseket tesz az eredetileg péntek hajnalban lejáró határidő után.

Egyes demokraták vizsgálatot követeltek a pénzügyi felügyelettől piaci manipuláció és bennfentes információkkal való visszaélés gyanúja miatt. Mások kitiltanák a nem nyilvános információkhoz hozzáférő választott tisztviselőket, törvényhozókat és szövetségi alkalmazottakat az előrejelzési platformokról, és született olyan demokrata törvényjavaslat is, amely megtiltaná mindenki számára a katonai műveletekkel kapcsolatos fogadásokat.