Feltehetőleg külső behatás által keletkezett kár a napokban szivárgás miatt leállított, Finnországot Észtországgal összekötő Balti-tengeri gázvezetéken – közölte Sauli Niinistö finn elnök.

Valószínű, hogy a gázvezetéken és a telekommunikációs kábelen keletkezett kár külső behatás eredménye - jelentette ki Niinistö. Hozzátette: „Ma beszéltem Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral. A NATO készen áll segítséget nyújtani a vizsgálatban”.

A finn kormány tájékoztatása szerint károk keletkeztek nemcsak magán a gázvezetéken, de a párhuzamosan futó telekommunikációs kábelen is, amelyek összekötik a két NATO-tagországot. A Gasgrid finn gázszolgáltató szerint hónapokat, vagy akár még több időt is igénybe vehetnek a helyreállítási munkálatok.

Petteri Orpo finn miniszterelnök sajtókonferenciát hívott össze a nap folyamán. A finn és az észt üzemeltetők vasárnap szokatlan nyomáscsökkenést észleltek a Balticconnector gázvezetéken, és felmerült a gyanú, hogy szivárgás állhat fenn, és emiatt a vezetéket ideiglenesen lezárták.

„A gázvezetéken tapasztalt nyomáscsökkenés nagyon gyors volt, ami arra utal, hogy nem kis lék keletkezhetett. Ennek okát azonban továbbra sem sikerült tisztázni" - mondta a balti állam egyik névtelenséget kérő energetikai tisztségviselője.

Az érintett, 77 kilométer hosszú gázvezeték a Balti-tenger alatt 2020 eleje óta köti össze a finnországi Inkoo LNG-terminált Paldiski észt kikötővárossal.

Tavaly szeptemberben az Oroszországot Németországgal a Balti-tenger alatt összekötő Északi Áramlat és az Északi Áramlat-2 gázvezetéken történtek robbanások, Svédország és Dánia gazdasági övezetében. Akkor négy helyen észleltek gázszivárgást. A vizsgálatok azt már megállapították, hogy szándékos merénylet történt, de felelőst mind ez idáig nem neveztek meg.

A legfrissebb fejleménynek is köszönhetően folytatódik az emelkedés a földgáz árában, már több mint 10 százalékos pluszban van kedden a jegyzés a TTF gáztőzsdén.