Haitin elhárulni látszanak az akadályok az évek óta követelt hatalommegosztás elől, és ezzel elérhető közelségbe kerülhetnek az új választások. Nagy kérdés azonban, hogy sikerül-e visszavenni az ellenőrzést az ország nagy részét uraló és nyíltan politizáló bűnszervezetektől. A legutóbbi nemzetközi segítségnyújtás nem sült el valami jól.

Haiti fővárosa, Port-au-Prince két előkelő negyedében fegyverropogásra ébredtek hétfőn. Bűnbandák fosztogatták a környéket, amelyet addig jórészt elkerült a karibi országot február vége óta uraló káosz. Az Associated Press fotóriportere 12 holttestet számolt össze Pétion-Ville utcáin, a többnyire jómódú Laboule és Thomassin kertváros szomszédságában.

„Még a rendőrség vezetője sem tudja megvédeni magát” – panaszolta egy haiti pártvezető Jamaicában, ahol összegyűltek a 15 tagú karibi kereskedelmi szervezet (CARICOM), az Egyesült Államok és az ENSZ képviselőivel, hogy elkezdjék a politikai átmenet felvázolását. A politikus arra utalt, hogy előző nap lángba borult Frantz Elbe haiti rendőrfőnök háza.

A legutóbbi támadások arra utalnak, hogy a bandák erőszakossága nem csökken annak ellenére, hogy Ariel Henry miniszterelnök a bandák követelésének eleget téve bejelentette lemondását. A lépést az átmeneti tanács létrehozásához kötötte, azonban úgy tűnik, most ez az akadály is elhárul. A Caricom kedden bejelentette, hogy az érdekelt csoportok és politikai pártok megnevezték jelöltjüket a testületbe, amelynek feladata lesz a megbízott miniszterelnök kinevezése a következő választásokig.

A bandák vezetői azonban további támadásokkal fenyegetőztek, amíg egy számukra is elfogadható adminisztráció fel nem áll. Hogy mennyire gondolják komolyan, azt jelzi, hogy a Caricom bejelentése után tűz alá vették a nemzeti bankot. A biztonsági erők visszaverték ugyan a fegyvereseket, de több áldozat árán.

Sokatmondó, hogy az eredetileg kilenctagúra tervezett átmeneti tanácsban lemondott a neki fenntartott helyről a Pitit Desalin párt, amelynek vezetőjét, Jean-Charles Moïse volt szenátort és elnökjelöltet az egyik bandavezér és volt rendőri vezető, Guy Philippe szövetségeseként tartják számon. Moïse saját, háromfős tanács felállítását tervezi, amelyben egy vallási vezető és a fellebbviteli bíróság egyik tagja mellett maga Guy Philippe kapna helyet.

„Hivatalosan” a bűnszervezetek a mélyülő szegénységet és a demokráciadeficitet rótták fel a távozó ügyvivő miniszterelnöknek – többek közt azt, hogy nem választások nyomán került hatalomra. Valójában valamennyi bandavezér mögött politikusok és érdekcsoportok állnak – magyarázta a BBC-nek Leslie Voltaire, az átmeneti tanács egyik tagja.

A hivatása szerint idegsebész Ariel Henryt 2021 júliusában nevezte ki az akkori elnök, Jovenel Moïse, röviddel azelőtt, hogy meggyilkolta egy kolumbiai zsoldos csoport. Henry a merényletet követő zűrzavarban foglalta el hivatalát, azzal az ígérettel, hogy helyreállítja a rendet, és záros határidőn belül megszervezi a 2016 óta (!) halogatott elnökválasztást. Aztán valahogy soha nem tűnt alkalmasnak a voksolás kiírása. Hiába sürgetett a civil társadalom egy hatalommegosztási egyezséget az új választások megrendezése céljával, Henry ellenállt, nemzetközi támogatói pedig – köztük az Amerikai Egyesült Államok – úgy tűnik, belenyugodtak a viharos status quoba.

Henry rendre azzal érvelt, hogy a biztonsági helyzet nem teszi lehetővé a szabad és tisztességes választást. Február 7-én – amikor hagyományosan beiktatják az új elnököt Haitin – az utcára vonult tüntetőket azzal biztatta, hogy 2025 augusztusára tervezi a választásokat, ami csak felbőszítette az embereket. Addig is megpróbált külső segítséggel úrrá lenni az országot sújtó erőszakhullámon.

Henry még 2022 októberében kérte az ENSZ-től egy multinacionális rendőri erő bevetését, amikor az egyre nagyobb befolyással rendelkező fegyveres bűnszervezetek már a fővárost fenyegették, azonban a nemzetközi közösség részéről éppenséggel nem záporoztak a felajánlások. Egyedül Kenya ígérte meg, hogy békefenntartó egységet küld Haitira, azonban a segítség késlekedett a kenyai legfelsőbb bíróság kifogásai miatt. Amikor Henry február végén Nairobiba utazott, hogy megsürgesse a bevetést, odahaza összehangolt támadások hulláma söpört végig a fővároson. Fegyveres bandák megostromolták a Port-au-Prince-ben található egyik börtönt, és négyezer rabot kiszabadítottak. Jelenleg a főváros négyötödét egy Jimmy Chérizier nevű bandavezér uralja.

Megfigyelők feltételezik, hogy a miniszterelnök ellenfelei attól tartottak, a külföldi rendőri erőt Henry valójában a saját védelmére használná fel, valamint arra, hogy bebetonozza a hatalmát. A bandák blokád alá vették Port-au-Prince egyetlen nemzetközi repülőterét, megakadályozva a kormányfő hazatérését. A Puerto Ricóban ragadt Henry végül beadta a derekát, és bejelentette, hogy az átmeneti tanács felállítása után lemond hivataláról.

Mindazonáltal, ha működni is kezd az átmeneti tanács, illetve meg is érkeznek a külföldi rendfenntartók, a törvényesség helyreállítása hosszú időbe telhet. Gyakorlatilag újra fel kell építeni az elmúlt másfél-két évtizedben lerombolt államot.

Mélyszegénység és terror

Haiti a legszegényebb amerikai ország. A 11-12 millióra becsült lakosság fele éhezik. Az ország legnagyobb részén nem érhetők el az olyan alapvető közszolgáltatások, mint a villany, a víz vagy a csatornázás. A bűnbandák évente ezreket rabolnak el vagy ölnek meg a nyílt utcán.

A közeljövőt illető kilátásokat mutatja, hogy az Egyesült Államok az átmeneti tanács bejelentése ellenére elkezdte kimenekíteni az állampolgárait Haitiről, miután a külképviseletéről már korábban hazahívta a nélkülözhető személyzetet.

A többnemzetiségű ENSZ-misszió (Multinational Security Support Mission) azt a feladatot kapta, hogy „tegyen meg minden szükséges intézkedést" az állítólagos bandatagokkal szemben, miközben együttműködik a haiti rendőrséggel a humanitárius segélyek útvonalainak biztosítása és a további jogsértések megelőzése érdekében. A legutóbbi hasonló küldetés – a Jean-Bertrand Aristide elnök eltávolítását célzó, 2004-es katonai puccsot követően – nem sült el valami jól. A küldetést súlyos ellentmondások övezték, beleértve szexuális visszaélések vádját és egy kolerajárvány kirobbantását. A világ leghosszabb ideig tartó békefenntartó misszióját végül 2017-ben az ENSZ Biztonsági Tanácsa „hazarendelte”. Az igazi kérdés az, hogy ezúttal mi lesz másképp – vetette fel a Reutersnek Sinisa Vukovic, a Johns Hopkins Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Iskolájának vezető konfliktusoktatója.