Európa-szerte fokozzák a védelmi készültséget, miközben egyre több kormány beszél nyíltan egy esetleges fegyveres konfliktusra való felkészülés szükségességéről – írja az MTI. A folyamat részeként Németországban vita bontakozott ki egy közös európai nukleáris elrettentő erő lehetőségéről, miközben több országban ismét napirendre került a sorkatonaság kérdése is.

Roderich Kiesewetter, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa a Die Welt című lapnak nyilatkozva úgy fogalmazott: Németországnak meg kellene fontolnia, hogy más országokkal együtt részt vegyen egy közös európai atomprogramban. Hangsúlyozta: Berlin nem fejlesztene saját atomfegyvert, de pénzügyi hozzájárulással támogathatná egy ilyen nukleáris képesség létrehozását. Véleménye szerint egy ilyen program megvalósítása öt–tíz évet venne igénybe, ezért indokolt mielőbb megkezdeni a stratégiai előkészületeket.

A CDU-s politikus szerint Finnország, Svédország és Lengyelország is újragondolja biztonságpolitikáját az Oroszországgal fennálló feszültségek miatt, és akár Németországgal együttműködve is részt vehetne egy közös európai védelmi kezdeményezésben. Kiesewetter úgy vélekedett: nem lenne célszerű kizárólag Franciaország nukleáris elrettentő erejére támaszkodni, különösen egy esetleges politikai irányváltás fényében.

A javaslatot élesen bírálta Rolf Mützenich, a Szociáldemokrata Párt (SPD) külpolitikai politikusa, aki szerint már a közvetett részvétel is sértené a nemzetközi szerződéseket, köztük az atomsorompó-egyezményt és a német újraegyesítéshez kapcsolódó „kettő plusz négy” megállapodást. Álláspontja szerint a biztonsági kihívások ellenére a diplomáciára kellene helyezni a hangsúlyt, nem az atomfegyverkezésre.

Kapcsolódó

Felmérés: Kiderült, mitől tartanak leginkább az európaiak

Sok európai lehetségesnek tart egy háborút Oroszországgal. A kilenc országban megkérdezettek 48%-a Donald Trumpot „Európa ellenségének” tartja.

háború felmérés Európa Oroszország

Korábban Emmanuel Macron francia elnök is jelezte, hogy Franciaország nukleáris elrettentő ereje szerepet kaphat Európa védelmében, míg Mark Rutte NATO-főtitkár szerint a szövetségnek fel kell készülnie arra, hogy Oroszország akár öt éven belül katonai erőt alkalmazhat.

A katonai felkészülés a gyakorlatban is megmutatkozik: Németországban jogszabály született a sorkatonaság előkészítéséről, Franciaországban és más nyugat-európai országokban pedig az önkéntes vagy hibrid katonai szolgálat bevezetéséről folynak viták. Horvátország tizennyolc év szünet után idén ismét bevezette a sorkatonaságot.

A biztonságpolitikai viták, a fegyverkezés és a katonai mozgósítás kérdései azt jelzik, hogy Európában egyre nagyobb hangsúly kerül a katonai védelemre, miközben a politikai döntéshozók egyre nyíltabban készülnek egy esetleges fegyveres konfliktus lehetőségére – összegzi az MTI.