Ukrajna 265,38 milliárd dollárt kapott a nyugati szövetségesektől, Oroszország ennek a többszörösét költötte a villámháborúnak tervezett, de már 1000 napja folyó hódító hadjáratra.

A Kielben székelő Világgazdasági Intézet (IFW) számításai szerint az orosz invázió kezdete óta a Nyugat 265,38 milliárd dollár értékű segítséget nyújtott Ukrajnának. Ebben az összegben benne vannak a katonai felszerelések és a pénzügyi támogatások is.

Kolosszálisnak tűnik az összeg, de csakis akkor, ha a futottak még kategóriába tartozó középkelet-európai gazdaságok mércéjével mérünk. A világ első számú gazdasági hatalma az USA, melynek az idei GDP-je várhatóan 29 170 milliárd dollár lesz. Az elmúlt bő három évben Ukrajnába érkező támogatás ennek az összegnek az 1 százalékát sem teszi ki, s az sem elhanyagolható tényező, hogy bár az Egyesült Államok adták a pénz zömét, de távolról sem az egészet, további 40 ország szerepel a támogatók között.

Az USA 84,73 milliárd dollárral támogatta Ukrajnának az orosz agresszióval szembeni ellenállását, a 2021-es GDP-jének 0,39 százalékával. Az Európai Bizottság 43,83 dollárral szállt be, ami az Európai Unió pénzben kifejezett gazdasági teljesítményének 0,27 százalékával egyenértékű.

A harmadik legnagyobb támogató a világ harmadik legnagyobb gazdasága, Németország volt, 24,98 milliárd dollárral, ami a német GDP 0,63 százalékának felel meg. A rangsorban Nagy-Britannia (13,67 milliárd dollár), Franciaország (13 milliárd dollár), Japán (9,02 milliárd dollár), Hollandia (8,52 milliárd) és Olaszország (8,31 milliárd) következnek.    

Az egykori szocialista államok közül Lengyelország és Csehország adta a legtöbb pénzt, 6,27 milliárd, illetve 2 milliárd dollárt. Gazdasági erejéhez mérten Dánia, Észtország, Litvánia, Finnország, Lettország Svédország és Lengyelország nyújtották a legjelentősebb, a 2021-es GDP-jük 2,13, 1,85, 1,64, 1,41, 1,20, 1,07, illetve 0,99 százalékával egyenértékű támogatást. Románia 128 millió dollárral, Magyarország pedig 54 millió dollárral segítette Ukrajnát. Ez Románia esetében a bruttó hazai termék 0,048 százalékának, Magyarországéban pedig a 0,032 százalékának felel meg.  

A moszkvai számla

Ami Oroszországot illeti, az idei katonai kiadásai, 2024-es költségvetésnek az Állami Duma által a tavalyi év végén közzétett tervezete értelmében, 349 milliárd dollárt tesznek ki. Ez a pénzösszeg, melynek a java minden bizonnyal az Ukrajna elleni háborúra ment el, közel harmadával több annál, amennyit a Nyugat fordított majd három év alatt Ukrajna támogatására. Az orosz gazdaság csak 11. a globális rangsorban, GDP-je elmarad az olasz, a kanadai és a brazil mögött is.

A 2025-re tervezett orosz háborús költségvetés a katonai kiadások további 25 százalékos növekedését irányozza elő, írja a The Guardian. Oroszország jövő évi katonai ráfordításai a kormányzati kiadások mintegy 40 százalékát teszik majd ki. Nincs egyetlen ország sem a nyugati világban, ahol a katonai kiadások akát csak megközelítenék ezt az arányt.

Oroszoroszágnak sincs híján teljes mértékben szövetségeseknek. Észak-Korea katonákkal és fegyverekkel, Irán drónokkal és rakétákkal támogatja a Kreml hódító háborúját. Biztosra vehető, hogy Putyinék ellentételezik a phenjani kommunista és a teheráni teokratikus diktatúrától kapott támogatást, azonban erről nincsenek hitelt érdemlő információk.  

A kijevi parlament költségvetési bizottságának az elnöke, Roxolana Pidlasa a napokban azt nyilatkozta, hogy a háború minden egyes napja hozzávatőleg 140 millió dollárjába kerül Ukrajnának.    

Szöges ellentétben az oroszpárti propagandával, amint az adatokból egyértelműen kitűnik, Ukrajna ellennállásának a finanszírozása nem jelent különösebb anyagi terhet az Egyesült Államok és szövetségesei számára. A Nyugat 265 milliárd dolláros támogatása meghiúsította Moszkva villámháborús terveit, aminek sikeres esetén az orosz hadsereg most Záhonynál és a Tisza partján, Máramarosszigettel szemközt állomásozhatna, Ukrajna pedig Fehéroroszországnál is alávetettebb, lényegében félgyarmati státusban állna Moszkva ellenőrzése alatt.