Egyre több nyugati kommentátor és tisztségviselő kezdi észrevenni, hogy a valószínűtlen ukrán győzelmeket és az orosz veszteségeket eltúlzó jelentések nincsenek összhangban azzal, hogy Vlagyimir Putyin serege lépésről lépésre ellenőrzése alá vonja Ukrajna keleti területeit.

Az ukrajnai háború egyik velejárója a soha nem látott információdömping. A közösségi média útján jóformán valós időben követhetjük nyomon a harcokat. Naponta friss műholdfelvételeken figyelhetjük az orosz csapatok mozgását, videón láthatjuk, hogyan lövik ki az ukrán erők Vlagyimir Putyin hadseregének legmodernebb tankjait és helikoptereit, sőt a fekete-tengeri orosz flotta zászlóshajóját, illetve hogyan kóborolnak az ukrajnai utakon az orosz páncélos konvojok, kitéve magukat az elmúlt három hónapban világhírűvé vált Bayraktar drónok kénye-kedvének.

Az orosz invázió negyedik hónapjába lépve azonban egyre több nyugati megfigyelő érzékeli, hogy az információdömping igazából eltakarja a valóságot. A valószínűtlen ukrán győzelmeket és az orosz veszteségeket eltúlzó jelentések sehogy sincsenek ugyanis összhangban azzal, hogy Vlagyimir Putyin serege lépésről lépésre ellenőrzése alá vonja Ukrajna keleti területeit.

Ráadásul az ukrán háborús erőfeszítések legfontosabb finanszírozója, Washington ugyanannyira „vak” a valós ukrajnai helyzetet illetően, mint a világ közvéleménye – hívja fel a figyelmet hírszerzési forrásokra hivatkozva a The New York Times. A lap nemzetbiztonsági témákra szakosodott riportere, Julian Barnes szerint „az amerikai hírszerző ügynökségek sokkal többet tudnak Oroszország hadseregéről, mint Ukrajna háborús stratégiájáról”. Annak ellenére, hogy az Egyesült Államok az év eleje óta durván 54 milliárd dollárt pumpált az ukrán háborúba, és ezzel az ukrán honvédséget a kontinens ötödik legjobban finanszírozott hadseregévé tette.

Éppen a segélyek előzménytelen méreteivel magyarázható, hogy miközben az amerikai titkosszolgálatok rendkívüli mennyiségű hírszerzési információt osztanak meg az ukránokkal – és nem ritkán a közvéleménnyel, ami szintén példa nélkül álló –, addig Kijev a stratégiai irányok kommunikálására szorítkozik, és nem árulja el a szövetségeseinek, hogy miként kívánja elérni ezeket a célokat. Mélyen hallgat a napi hadműveletekről, nem árulja el például, hogy mi a szándéka a szjevjerodonecki védőkkel. A háttérben az állhat, hogy Ukrajna és Volodimir Zelenszkij elnök megpróbál erőt sugározni, azt sugallni, hogy képesek legyőzni Oroszországot – magyarázta Barnes a NYT The Daily című podcastjában. Hozzátette: Kijevben úgy gondolják, hogy ez a kulcsa a szövetségesek további támogatásának. Egyes műveleti információk ugyanis azt sugallhatják, hogy az ukrán haderő meghátrál vagy nem képes ellenállni az inváziónak.

A háború első körülbelül száz napjában működött is a sikerpropagandával párosított ukrán opacitás, azonban újabban egyre több nyugati sajtóbeszámoló szól arról, hogy a donbászi régióban Ukrajna minden jel szerint vesztes csatát vív. „Liszicsasznk és Szjevjerodoneck hamarosan Ukrajna új szellemvárosai közé kerülhet… ez a vereség nyara lesz” – jelentette a minap a BBC helyszíni riportere.

Oroszország eredetileg Kijev gyors elfoglalását célozta meg – vélhetően a kormány bukását remélve –, de rövidesen visszavonult az ukrán főváros mellől, és az ország keleti régiójára koncentrál. A harcok a Szeverszkij Donyec folyó ellentétes oldalán fekvő két városra, Szjevjerodoneckre és Liszicsanszkra összpontosulnak.

Kapcsolódó

Megadják magukat a Szeverodonyeckben körülzárt ukrán katonák a luhanszki milícia szerint

Az ukrán fegyveres erők néhány, a szeverodonyecki Azot vegyi üzemben körülzárt katonája megadta magát – közölte Andrej Marocsko, a luhanszki „népi milícia” alezredese a Luhanszki Tájékoztatási Központ pénteki közleménye szerint.

orosz–ukrán háború Ukrajna Oroszország harcok

Több mint egy hónapig tartó heves harcok után az orosz erők most már Szjevjerodoneck nagy részét ellenőrzik, a térségben harcoló ukrán csapatokat csaknem teljesen bekerítették. Bár a CNN által idézett nyugati elemzők szerint Ukrajnának nagyobb esélye van a magaslaton fekvő Liszicsanszk megvédésére, máris vannak aggasztó jelek arra, hogy az oroszok délkeletről előrenyomulva megpróbálják elvágni a város utánpótlási vonalait. Pár napja Volodimir Zelenszkij elnök azt írta a Telegramon, hogy a két városért vívott csata eldönti Donbász sorsát.

A Donbász elvesztését nem tartja kizártnak az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke sem. „A háborúban nincsenek elkerülhetetlen dolgok, a háború sok-sok fordulatot vehet. Szóval nem mondanám, hogy ez elkerülhetetlen” – mondta Mark Milley tábornok a CNN szerint, mielőtt elismerte volna, hogy „a számok egyértelműen az oroszoknak kedveznek.”

A kulcsfontosságú kelet-ukrajnai városokért folytatott harcok kimenetele a NYT szerint arra késztetheti az ország nyugati szövetségeseit, hogy újragondolják céljaikat. Máris egyre több jelenlegi és volt amerikai tisztviselő sürgeti a napi mintegy 130 millió (!) dollár értékű katonai és egyéb segély felhasználásának ellenőrzését annak érdekében, hogy a fegyvereket és a pénzt ne sikkasszák vagy lopják el, illetve ne használják az eredetitől eltérő célra. A Wall Street Journal a napokban figyelmeztetett: ha Ukrajna elveszíti a Donbászért folyó harcot, akkor nagyon valószínű, hogy oroszok kezébe – esetleg a feketepiacra – kerülnek a nyugati szövetségesek legmodernebb fegyverei.

Ráadásul Luhanszk és Donyeck meghódítása a legtöbb elemző szerint nem jelentené az orosz offenzíva végét. Putyin még mindig hisz abban, hogy vagy fizikailag fogja uralni Ukrajnát, vagy egyfajta politikai ellenőrzést fog gyakorolni Ukrajna felett, „akár jelentős részben, akár ideális esetben teljes egészében” – nyilatkozta egy magas rangú NATO-tisztségviselő a CNN-nek.