Sokan a belpolitikai bizonytalanság miatt egyfajta biztosítékként tekintenek a kettős kötődés lehetőségére – miközben Donald Trump amerikai elnök alatt a két ország viszonya történelmi mélypontra süllyedt.

Kanadában tavaly decemberben új állampolgársági szabályok léptek életbe, amelyek lehetővé teszik, hogy nemcsak az első generációs, hanem távolabbi leszármazottak is visszaigényeljék a kanadai állampolgárságot. A változás óta drasztikusan megugrott a kiállított állampolgársági okiratok száma: az év első hónapjaiban havonta több mint ezer új jóváhagyás született, szemben a tavaly decemberi mindössze 275-tel – írja a Reuters.

A friss adatok szerint az új kérelmezők közel fele, 48 százaléka az Egyesült Államokból érkezett. Bevándorlási ügyvédek szerint ez részben a két ország közötti szoros történelmi kapcsolatoknak köszönhető, de legalább ennyire fontos tényező az Egyesült Államokban tapasztalható politikai megosztottság és bizonytalanság. Sokan úgy tekintenek a kanadai állampolgárságra, mint „biztonsági tartalékra”, ha otthon a belpolitikai helyzet elviselhetetlenné válna. Egy seattle-i kérelmező a Reutersnek azt mondta: számára az a legfontosabb, hogy a családjának legyenek opciói – például a gyermeke bármikor tanulhat vagy élhet Kanadában, vízum és időbeli korlátozás nélkül.

A legtöbb új állampolgár nem költözik Kanadába, de szeretné megőrizni a lehetőséget a jövőre nézve. Ugyanakkor fontos, hogy azok, akik soha nem éltek Kanadában, nem adhatják tovább korlátlanul a kanadai állampolgárságot a külföldön született gyermekeiknek.

A jogszabályi változás egy 2023-as bírósági döntés nyomán született: alkotmányellenesnek bizonyult a korábbi szabályozás, amely az első generációra korlátozta a kanadai felmenők külföldön született leszármazottainak állampolgárságát.

Az érdeklődés fokozódásában az is szerepet játszik, hogy az USA és Kanada kapcsolatai feszülté váltak Donald Trump második ciklusának kezdete óta. Az amerikai elnök többször tett fenyegető vagy lekezelő kijelentéseket Kanadára, és azt is kijelentette: a kanadai termékeket sújtó vámtarifákkal rákényszeríti az északi szomszédot, hogy „51. államként” csatlakozzon az Egyesült Államokhoz. Bár az elmúlt hetekben enyhült a hangulat, Trump egy hétfő esti posztjával ismét felkorbácsolta a kanadai közvéleményt. Egy Bloomberg-cikket osztott meg Kanada technikai recessziójáról, és a posztot a jól ismert megjegyzéssel zárta: „51. állam!”

Ez az első alkalom hónapok óta, hogy ismét használta a kifejezést, amely eddig inkább a kanadai patriotizmust fűtötte, nem a Trump által várt csatlakozási kedvet. Az annektálással fenyegetőző amerikai elnök a tavaly áprilisi parlamenti választáson lényegében visszahozta a sírból Mark Carney Liberális Pártját. A feszültségek miatt látványosan csökkent az Egyesült Államokba utazó kanadaiak száma. Sokan úgy érzik, az amerikai elnök retorikája ellenségessé tette a légkört. A CNN adatai szerint 2024-ben még több mint 20 millió kanadai kereste fel az USA‑t, viszont a legfrissebb statisztikák szerint a látogatók száma 4,2 millióval csökkent egyetlen év alatt.

Kanada más téren is igyekszik csökkenteni függését az USA-tól. Mark Carney miniszterelnök egy hete jelentette be, hogy az ottawai kormány a svéd Saabtól vásárol egész flottányi GlobalEye típusú felderítő és légtérellenőrző repülőgépet. Kanada védelmi kiadásai évekig a NATO minimális, kétszázalékos szintje alatt maradtak. Carney tavaly bejelentette a védelmi kiadások növelését, ugyanakkor közölte: a pluszforrásokból kevesebb jut az USA-nak. „Vége annak az időnek, amikor a védelemre fordított minden egyes dollárból hetven centet az Egyesült Államokba küldtünk” – fogalmazott.

A GlobalEye-programra több mint 5 milliárd kanadai dollárt különítettek el, és a gyártás egy részét a Saab Kanadába viszi. A programban mintegy 3000 helyi dolgozó vesz részt. Hasonló érvek merülnek fel az F–35-program felülvizsgálatánál is: Kanada mérlegeli, hogy folytassa-e további mintegy hetven amerikai vadászgép beszerzését – az eddigi tizenhat mellé –, vagy inkább a svéd Gripen felé forduljon. A Saab azt ígéri, hogy a Kanadának szánt vadászgépeket helyben építené meg, sőt akár más országoknak szánt gépek gyártása is Kanadában történhetne.

A két szomszéd között más téren is éleződik a feszültség: a Trump-kormányzat jelentősen hozzájárult az albertai szeparatista mozgalom lendületéhez. A nyugati, olajban gazdag tartomány sok lakója szerint a központi kormány rosszul bánik Albertával, mióta 1905-ben tartományként csatlakozott a kanadai szövetségi államhoz. A kanadai „Texasként” emlegetett tartományban főként azt kifogásolják, hogy a szövetségi kormány – különösen Justin Trudeau alatt – korlátozta az olaj- és gázipar kitermelését és exportját. Megfigyelők szerint nincs valós kilépési szándék: a többség inkább nyomásgyakorlásként használná a referendumot az energiapolitika enyhítésére.

Alberta október 19-én népszavazást tarthat arról, hogy legyen-e egy kötelező erejű függetlenségi referendum a jövőben. A „referendum a referendumról” elsőre komolytalannak tűnhet, mégis óriási feszültséget kelt. Carney a múlt héten „veszélyes blöffnek” nevezte a manővert, amelyet a Brexit-referendumhoz hasonlított. E téren van némi személyes tapasztalata: a brit jegybank elnöke volt, amikor a brit választók 2016-ban az EU-ból való kilépésről döntöttek.

A Fehér Ház tagadja, hogy támogatná az albertai függetlenségi mozgalmat, de amerikai sajtóértesülések szerint washingtoni külügyi tisztségviselők tavaly háromszor is fogadtak albertai szeparatistákat. Az egyik tisztviselő a találkozóról egyenesen Donald Trump irodájába ment – mondta el Jeffrey Rath, az albertai függetlenségpártiak egyik prominense.

Az Egyesült Államok eközben felfüggesztette a két ország közötti legrégebbi, 1940-ben létrejött formális védelmi együttműködési mechanizmust, a Permanent Joint Board on Defense-et. Carney szerint a döntés jelentéktelen, mivel a testület 2024 óta nem ülésezett.