Hamarosan letartóztathatják Donald Trumpot, miután vádat emeltek ellene New Yorkban. A republikánusok által egyértelműen politikailag motiváltnak tartott ügyészi döntés akár előnyére válhat az újabb megmérettetésre készülő volt amerikai elnöknek. Ha Joe Biden nyilvánvaló szellemi gondjai nem romlanak tovább, akár meg is ismétlődhet a Trump-Biden párharc. Magyarics Tamás Amerika-szakértő, a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerikai Tanulmányok Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa válaszolt a Maszol kérdéseire.     

– Úgy tűnik, Donald Trump arra számít, hogy a maga javára fordíthatja az ügyet a közelgő elnökválasztás előtt. Mit jelenthet politikai szempontból a volt amerikai elnök elleni büntetővád? 

– Trump szempontjából jól is, és rosszul is alakulhat a helyzet a vádemelés után. A republikánusok döntő többsége politikailag motiváltnak tartja a vádemelést, és ebben sok igazság van. Korábban már egy volt kerületi ügyész, Cyrus Vance Jr. ejtette az ügyet, és az utódja, Alvin Bragg nyíltan demokrata elkötelezettségű. A vádat magát titkosították, így nem lehet tudni, hogy pontosan mi, de feltehetően össze akarják kapcsolni a Stormy Daniels pornószínésznőnek kifizetett hallgatási pénzt a kampányfinanszírozással, azaz, hogy kampánypénzből fizettek végső soron. A hallgatási pénz fizetése legfeljebb szabálysértés. A kampánypénzekkel kapcsolatos ügyek elvileg szövetségi hatáskörben vannak, így a manhattani kerületi ügyészség illetékessége megkérdőjelezhető. A másik oldalon Trump számára negatív következményekkel is járhat az eljárás, kampány közben ezzel -- és esetleg két másik üggyel foglalkozni -- komoly energiákat vonhat el a kampánytól; továbbá az úgynevezett függetlenek közül, akik a mérleg nyelvét fogják valószínűen képviselni a „csatatér” államokban, többen elpártolhatnak egy büntetőeljárás alatt álló elnökjelölttől.

– Valóban boszorkányüldözésről van szó, ahogyan a republikánusok állítják?

– Az eljárás politikai indíttatását sok liberális nem nagyon tagadja; az egyik következménye az eljárásnak az lehet, hogy még inkább meginog az emberek bizalma a különböző intézményekben. A Fehér Ház és a Kongresszus szavahihetősége így is nagyon alacsony; most az igazságszolgáltatás is csatlakozhat hozzájuk.

– Európai szemmel egészen döbbenetes módon, Amerikában párthovatartozás szerint választják a szövetségi ügyészeket, olyannyira, hogy még előválasztásokat is tartanak. Említette: a vádemelést kezdeményező ügyész, Alvin Bragg demokrata pártiságát. Beszélhetünk így politikamentes amerikai igazságszolgaltatásról? 

– Elvileg az igazságszolgáltatás politikamentes, a valóságban az elnök által javasolt, és a Szenátus által jóváhagyott szövetségi bírók nem minden esetben abszolút pártatlanok. Pártpolitikai elfogultsággal nem nagyon vádolhatók, de az ideológiai beállítottságuk közvetve segítheti vagy gyengítheti az egyes pártokat. Példaként a Legfelsőbb Bíróságot lehet említeni, amelynek a döntéseit nagyon nagy biztonsággal előre meg lehet jósolni: a demokrata elnökök által jelöltek liberális ügyeket támogatnak, a republikánus elnökök által jelöltek konzervatívakat.

– Sokan biztosra veszik, hogy 2024-ben ismét Donald Trump és Joe Biden csap össze a jövő évi választáson? Ön is így látja?

– Ha ma tartanák a választásokat, Biden és Trump mérkőzne, de sok függ a volt enök elleni büntetőeljárás - vagy eljárások - kimenetelétől. Jelenleg Trump nagy előnnyel vezet a párton belül Ron DeSantisszal szemben. A demokrata oldalon jelenleg nincs senki, aki jelezte volna, hogy indulna. Ismeretes ugyanakkor, hogy hivatalban lévő elnök ellen „nem illik” indulni a saját pártjából. A kérdés az, hogy Biden látható egészségi és időnként szellemi gondjai súlyosbodnak-e. Ha azonban a következő hetek-hónapok alatt a Demokrata Párt úgy dönt, hogy Bidennel indul neki, utána már nehéz lenne valakit „felépíteni”. A jelek szerint Kamala Harris alelnök tervbe vett felépítése nem nagyon sikerült, az ő elfogadottsági mutatói Bidenénél is rosszabbak. Egy Biden-Trump párosnál újfent az fog dönteni, hogy kit látnak kevésbé ellenszenvesnek, és nem azt, hogy kit látnak rátermettebbnek.

– Jelenleg nincs jele annak, hogy a jövő évi amerikai választásokig esély lenne az orosz-ukráni háború lezárásának. Befolyásolhatják a választást az Egyesült Államokból érkező fegyverzettel is zajló ukrajnai háború?

– A külpolitika hagyományosan kis szerepet játszik a választásokban. Az ukrajnai háborúban egyelőre nem halnak meg amerikaiak; és gyakorlatilag a fősodorhoz tartozó demokraták és republikánusok is támogatják Ukrajnát, ha némileg más és más indítékokból is. Mindkét pártban vannak ellenzői a támogatásnak: a demokratáknál elsősorban a párt baloldala, az úgynevezett progresszívek, a republikánusoknál a párt jobboldala. Valószínűtlen, hogy a kampányban, ha a jelenlegi helyzet nem változik, a választók szignifikáns részét érdekelné az ukrajnai helyzet, és ennek megfelelően nem nagyon fognak foglalkozni a jelöltek a kérdéssel.