Egy kaliforniai esküdtszék napokon belül dönthet annak az Elizabeth Holmes-nak a perében, akit pár éve a női Steve Jobs-ként emlegettek. A Theranos alapítója azt állította, hogy a magas koleszterintől a rákig több száz betegséget képes diagnosztizálni egyetlen csepp vérből. Mint kiderült, a forradalmi technológia nem működött, az analíziseket hagyományos vérvizsgálati eszközökkel készítették. Az esküdteknek most arról kell dönteniük, hogy Holmes jóhiszeműen vezette meg a befektetőket és a pácienseket, vagy pedig „sarlatán”, ahogy az ügyészek jellemezték, aki „szemtelenül hazudott, hogy gazdag és híres legyen”.

Öt éve még ő volt a legfiatalabb vállalkozó, aki önerőből lett milliárdos. Mára nevét a történelem legnagyobb csalóinak sorában emlegetik. A kaliforniai San José-i szövetségi bíróságon pénteken ért véget Elizabeth Holmes perének tárgyalása. A Theranos biotechnológiai vállalat alapítójának és vezérigazgatójának sorsa immár a 12 esküdt kezében van.

A Szilícium-völgyet elkápráztató, majd csalással vádolt vállalkozó 2003-ban alapította a Theranos céget, amely az orvosi diagnosztika – és ezzel a betegségek korai felfedezése – forradalmasítását ígérte. Azt állította, hogy sikerült kifejlesztenie egy speciális tűt és egy tesztsorozatot, amelynek segítségével egyetlen csepp vérből, fájdalommentesen és „hihetetlenül olcsón” elvégezhető több százféle analízis. A páciensnek orvoshoz sem kell mennie, hiszen a cég által kifejlesztett „nanotárolóban”, postán beküldött minta alapján elkészítik a vérképét, amit postafordultával visszaküldenek. A nagy feltalálóról Edisonnak „keresztelt” masinák sorozatgyártása már nem kezdődhetett el, mert a Wall Street Journal 2015-ben feltárta, hogy az eszközök hibásak, és az eredmények pontatlanok, ráadásul valójában soha nem voltak képesek tucatnyinál több teszt elvégzésére.

Az egykor 9 milliárd dollárra becsült Theranos összeomlott, az alapító és vezérigazgató Elizabeth Holmes ellen pedig kilenc rendbeli csalás és két rendbeli összeesküvés vádjával indult eljárás.

Az ügyészek szerint Holmes hazudott a befektetőknek azzal, hogy túlbecsülte a Theranos gépeinek képességeit és a tesztek pontosságát. Ugyanakkor emberek egészségét és életét is veszélyeztette, hiszen egy gyógyszertárlánccal (Walgreens) kötött partnerség révén 40 helyszínen forgalmazta az analíziseit több száz betegségre – a cég állítása szerint –, a magas koleszterintől a rák diagnosztizálásáig.

A három hónapig tartó tárgyalás végén John Bostic helyettes ügyész azt mondta: Holmes „a bukás helyett a csalást választotta”, hogy megmentse az orvosi-diagnosztikai startupját. „Azért követte el ezeket a bűncselekményeket, mert kétségbeesetten vágyott a cég sikerére” – idézte az ügyészt a Reuters.

Holmes ügyvédje, Kevin Downey azt mondta, nincsenek bizonyítékok arra, hogy Holmest a Theranosnál kialakult pénzszűke motiválta volna. A szélhámosok „a baj első jelére meglógnak a pénzzel”, védence azonban nem futamodott meg, bizonygatta az ügyvéd.

John Bostic szövetségi ügyész válaszként azzal érvelt, hogy Holmes intenzív köz- és hatósági érdeklődés közepette kísérelte meg megmenteni a céget, amikor „más lehetősége nem nagyon volt”. Mi több, még ekkor is bizonyíthatóan és következetesen megpróbálta megtéveszteni az embereket, valahányszor úgy gondolta, hogy megúszhatja a csalás vádját.

Bostic ügyésztársa, Jeffrey Schenk „sarlatánként” jellemezte Holmest, aki „szemtelenül hazudott, hogy gazdag és híres legyen”.

Az „új Steve Jobs”

A média egyszerűen imádta a Stanford Egyetemről 19 évesen kilépett fiatal vállalkozót, aki fennhangon hirdette, hogy meg akarja változtatni a világot. A Szilícium-völgyben divatosnak számít, ha valaki nem fejezi be a tanulmányait. E téren Holmes olyan technológiai úttörők nyomába lépett, mint Steve Jobs (Apple), Bill Gates (Microsoft) vagy Mark Zuckerberg (Facebook), akik úgymond nem hagyták, hogy az egyetem visszahúzza őket. „Olyan szakaszban voltam, amikor az a néhány vegyészmérnöki kurzus már nem volt szükséges ahhoz, amit tenni akartam” – magyarázta pár éve Holmes, a számtalan nyilvános előadásai egyikén. A sajtó az új Steve Jobs-ként kezdte emlegetni, amire a fiatal cégvezető tudatosan rá is játszott beszédmódjával és az örökös fekete garbójával.

2014-re Elizabeth Holmes médiaszenzációvá vált. Fő műsoridőben szerepelt a legnagyobb televíziókban, arcképe számtalan magazin címlapját díszítette. 2014-ben vele indította 400-as toplistáját a Forbes, a Time Magazine pedig a 2015-ös év „100 legbefolyásosabb embere” közé választotta. „Ne aggódjatok a jövőért, jó kezekben van” – mondta róla Bill Clinton volt amerikai elnök a Clinton Global Initiative (Clinton Globális Kezdeményezés) 2015-ös záró rendezvényén.

2015 júliusában Joe Biden akkori alelnök a „jövő laboratóriumának” nevezte a Theranost, miután meglátogatta a cég newarki (Kalifornia) üzemét. „Bárki fogalmat alkothat az innováció lényegéről, ha csupán végigsétál ezen a létesítményen” – mondta a jelenlegi elnök. Csakhogy – amint a Theranos egykori alkalmazottai később felfedték az ABC-nek – amit Biden látott, az mindössze díszlet volt: az orvostudományi áttörést ígérő, minilabornak becézett Edison-gépekkel kitömött szoba egy nappal korábban még tele volt régi asztalokkal és számítógépekkel, és Biden érkezése előtt ventillátorokat állítottak a bejárathoz, hogy kihajtsák a friss festék szagát.

Akik személyesen ismerték – gyermekkori barátok, tanárok, diák- vagy munkatársak –, rendkívül okos, ambiciózus, de főként meggyőző emberként írták le. Egyik volt munkatársa elmondta, hogy noha nap mint nap szembesült az Edison-gépek hibáival, Holmes sokáig meg tudta győzni, hogy a technológia tulajdonképpen működik.

A cégalapító említett kvalitásainak köszönhetően a Theranos igazgatótanácsa tömve volt hírességekkel. Köztük volt Henry Kissinger egykori külügyminiszter; James Mattis tábornok, Donald Trump védelmi minisztere; George Shultz, Richard Nixon pénzügy- és Ronald Reagan külügyminisztere; Gary Roughead admirális, az Egyesült Államok flottaparancsnokságának volt vezetője. Barack Obama kitüntette, és kinevezte a „vállalkozások elnöki nagykövetének”. (Az oldalt azóta törölték.)

A Theranoshoz özönlöttek a befektetők. A csúcsponton, 2014-ben a cég 9 milliárd dollárt ért, és mivel a részvények fele Holmes birtokában volt, a Forbes magazin 4,5 milliárdra becsülte a vagyonát.

Egy utolsó „csavar”

A Theranos üstökösszerű repülése 2015 októberéig tartott, amikor a Wall Street Journal a cég egyik volt alkalmazottjától származó információkra hivatkozva megírta, hogy a forradalmikétn beharangozott technológia nem működik, valójában a cég hagyományos vérvizsgálati gépekkel végezteti el az analíziseket.

Ha bűnösnek találja az esküdtszék, Elizabeth Holmes a következő 20 évet rácsok mögött töltheti. Ügyvédei szerint azonban Holmes valóban hitt abban, hogy a Theranos forradalmasítja az orvosi diagnosztikát. A cég pénzügyi kudarca nem bűncselekmény – érveltek. Ez azért fontos, mert a szándékosság központi szerepet játszik a hasonló csalási ügyekben.

A végéhez közeledve a per drámai fordulatot Holmes tanúvallomásával. A nő azt állította, hogy Sunny Balwani – aki a Theranos operatív igazgatója és egyben a szeretője is volt – titokban ellenőrizte az élete legtöbb aspektusát, a baráti kapcsolataitól  kezdve az étrendjéig, és szellemi, érzelmi, szexuális bántalmazásnak tette ki. Az AP szerint – noha a védelem a záróbeszédében nem hivatkozott a vallomásra –, a zsűrinek mérlegelnie kell, hogy az állítólagos visszaélés milyen hatást gyakorolhatott Holmesra, a bántalmazás befolyásolhatta-e a Theranosnál hozott döntéseit.

Az ügyészek figyelmeztették az esküdteket: ne engedjék, hogy az együttérzés befolyásolja a csalás vádjával kapcsolatos döntésüket; ha bűnösnek találják, az még nem jelenti azt, hogy figyelmen kívül hagyják a visszaélésekkel kapcsolatos vádjait. Azt is hangsúlyozták, hogy miközben a csalásra rengeteg bizonyíték áll rendelkezésre, ugyanez nem mondható el azt illetően, „ami Miss Holmes és Mr. Balwani között történt”. Balwani ügyvédje egyébként határozottan tagadta Holmes vádjait. Az 56 éves egykori operatív igazgatónak – aki az önvádolás alóli mentességre hivatkozva eddig megtagadta a tanúskodást – ugyancsak csalás vádjával februárban kell bíróság elé állnia.

A per végéhez közeledve jelentették be, hogy a Theranos-ügyből nagyjátékfilm készül Rossz vér címmel, azt Oscar-díjas Jennifer Lawrence főszereplésével. És ugyancsak pár napja a Hulu kiadta az első előzetest az Elizabeth Holmes felmelkedését és bukását  feldogozó A kilépő című sorozatból, amely  várhatóan márciusban indul, Amanda Seyfrieddal a főszerepben.