Nemcsak az egészségi állapota, memóriazavarai, hanem az elhúzódó közel-keleti háború is nehéz terhet jelent Joe Biden számára az idei elnökválasztáson. A demokrata szavazók felének nem tetszik Washington Izrael mellett túlságosan elkötelezett politikája.    

Múlt héten tették közzé az amerikai igazságügyi minisztérium különleges ügyésze, Robert Hur által lefolytatott nyomozás eredményeit Joe Biden ügyét illetően. Mint arra a Bloomberget idéző Portfólió beszámolt, az ügyész a jelentésében nem látta indokoltnak a vádemelést a demokrata politikus ellen, ám bizonyítottnak látja, hogy Biden szándákosan birtokolt és osztott meg titkosított nemzetbiztosnági információkat azután is, hogy lejárt alelnöki mandátuma 2017-ben.

Hur nyíltan ír az elnök „jelentősen korlátolt” emlékezőképességéről. A jelentés szerint Biden nem emlékezett, hogy mikor szolgált alelnökként, illetve hogy mikor halt meg a fia. „Valószínűleg egy szimpatikus, jószándékú, idős, rossz memóriájú emberként mutatkozna be az esküdtszék előtt, ahogyan azt a vele készült interjúnk során is tette” - fogalmaz az ügyész. A 81 éves Joe Biden egy sajtótájékoztatón visszautasította az állításokat, szerinte nincs semmi baj az emlékezőképességével. „Hogy a pokolban merészeli ezt felhozni?” - kérdezett vissza az újságíró érdeklődésére az elnök. 

Mint arra a portál összeállításában emlékeztet, Biden az utóbbi napokban összekeverte Emmanuel Macront egy korábbi, már halott francia elnökkel, François Mitterrand-nal, illetve Angela Merkel volt német kancellárt is összemosta a szintén elhunyt Helmut Kohllal. Az elnök azon a sajtótájékoztatón is bakizott, amikor ingerülten reagált a memóriazavarait firtató kérdésre: Abdel-Fattáh Esz-Sziszi egyiptomi elnököt Mexikó államfőjeként említette. 

Közben külpolitikai problémával is küzd Biden. Washington határozottan támogatja Izraelt az október 7-i Hamász-támadásokat követő offenzívájában. Az utóbbi időben némileg változott az amerikai retorika. Biden elkezdte bírálni az eddig csaknem 30 ezer palesztin áldozattal járó gázai hadműveletet. Az elnök nyilvános megjelenéseit már több alkalommal is megzavarták a tűzszünetet követelő amerikai tüntetők, s egyre több demokrata kongresszusi képviselő is kritikus az elhúzódó izraeli akcióval szemben.  

A Demokrata Párt egyes progresszív politikusai azt is ellenzik, hogy az Egyesült Államok további segítséget nyújtson Izraelnek, bár ők kisebbségi hangot képviselnek a párt vezető berkeiben. A demokrata szavazók körében viszont magas az ellenzők aránya. Elemzők szerint Biden novemberi újraválasztási esélyei is veszélyeztetheti az Izraellel kapcsolatos túl engedékeny politika kritikája. Egy friss közvélemény-kutatás azt jelzi, hogy a demokraták 50 százaléka népirtásnak tartja Izrael gázai offenzíváját. 

Michigan államban, ahol magas az arab és muszlim lakosság aránya, Biden 2020-ban épp csak győzött, így ott például fordulhat a kocka, ezúttal Donald Trump mellé állhat voksolók egy része. A választáson országos szinten is döntő lehet a részvételi arány - állítják az elemzők. Ha az amerikai Izrael-politika miatt néhány „billegő” államban néhány ezer választópolgár úgy dönt, hogy üresen hagyja a szavazólapot, vagy egyáltalán nem jelenik meg a megmérettetésen, máris komoly hatással lehet a verseny kimenetelére.