Bár a halálos áldozatok száma eddig csupán töredéke az első világháborúénak, a több mint másfél ezer napja tartó orosz–ukrán konfliktus időtartamát tekintve már meghaladta a „Nagy Háborút”. Június 11-étől kijelenthető, hogy az 1914. július 28. és 1918. november 11. között zajló első világháború rövidebb ideig tartott, mint a 2022. február 24-én kezdődött orosz invázió nyomán kialakult fegyveres konfliktus – írja az MTI.

Június 11-e az a nap, amelytől kezdve a 2022. február 24-én kitört orosz–ukrán háború időtartama már meghaladja az első világháborúét.

Az Ukrajna elleni orosz támadással megkezdődött konfliktus csütörtökön elérkezett 1568. napjához, míg a „Nagy Háború” 1914. július 28. és 1918. november 11. között pontosan 1567 napig tartott.

Kapcsolódó

Oroszország megtámadta Ukrajnát, robbanásokat hallottak Kijevben és több ukrán városban – Percről percre

Oroszország teljes körű támadást indított Ukrajna ellen: csütörtökön kora reggel a fővárosból, Kijevből és több ukrán nagyvárosból számoltak be helybeliek arról, hogy robbanásokat hallottak.

orosz–ukrán háború orosz-ukrán konfliktus Oroszország Ukrajna háború

A bolulevardevoltaire.fr a két esemény közötti párhuzamot észlelve megjegyzi: „bizonyos körülmények hasonlóknak tűnhetnek, mint például a harctereken hosszabb ideje beállt patthelyzet és az is, hogy ma mindkét harcoló fél számára lehetetlen véget vetni a háborúnak.”

A haragos unokatestvérek

A második világháború lezárása óta az európai kontinensen példátlan méretű, véres és pusztító harc Oroszország és Ukrajna között a francia konzervatív lap szerint „egy unokatestvérek közötti háború”.

„Az oroszok ugyanis” – emeli ki a bolulevardevoltaire.fr – „az ukránok szomszédai és unokatestvérei. A két népet közös, gyakran fájdalmas történelem köti össze. Ukrajna viszont a háború kitöréséig ingadozott a nyugati világhoz való csatlakozás iránti vágya és az Oroszországgal fennálló földrajzi és történelmi közelsége között”.

A lap emlékeztet a független ukrán államot jellemző megosztottságokra, a Donbasszban élő orosz ajkú lakosság hátrányos megkülönböztetésére, akik „emiatt 2014-ben fegyvert ragadtak a kijevi hatalom ellen. Természetesen a szomszédos Oroszország támogatta őket”.

Elevenen elégetve

Miután az orosz katonai beavatkozás többek között a Krím-félsziget elfoglalásához és annektálásához vezetett, a 2014 szeptemberében és 2015 februárjában Minszkben aláírt egyezmények különleges státust biztosítottak a donyecki és luhanszki szakadár területeknek. Ezek a megállapodások soha nem valósultak meg teljes mértékben. A helyzetet elmérgesítették az olyan kilengések, mint az odesszai tragédia 2014. május 2-án, amikor 46 vagy 47 oroszpárti tüntetőt égettek el elevenen a rájuk gyújtott szakszervezeti székházban, ketten pedig utcai harcokban veszítették életüket.

Amikor Oroszország annektálta a Krím-félszigetet, a három nagyhatalom közül egy sem fontolgatta, hogy támogatná Ukrajnát az elvesztett terület visszahódításában, míg Oroszországra csupán gazdasági és politikai szankciókat vetettek ki.

Ma viszont az Európai Unió már a huszonegyedik kemény gazdasági és pénzügyi szankciócsomagon dolgozik Oroszország ellen, anélkül, hogy Moszkva gazdasági téren térdre kényszerülne – olvasható a francia lapban.

Halálos áldozatok 1914 és 2022 után

Az első világháborúban (1914–1918) becslések szerint összesen 19–22 millió ember vesztette életét. Ebből mintegy 9–10 millió volt a katonai halott, és további 10–13 millió a civil áldozat, akikkel harci cselekmények, éhínség vagy betegségek végeztek. A sebesültek száma meghaladta a 21 milliót.

Kapcsolódó

Nevelik a katonai utánpótlást az ukránok és az oroszok

Ukrajna új elfogórakéta-szállítmányt kapott a Patriot légvédelmi rakétarendszerekhez – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken újságírók előtt.

háború orosz–ukrán háború katonaság

Az orosz–ukrán konfliktus halálos áldozatainak számára vonatkozó becslések nagymértékben eltérnek; nyugati hírszerző és kutatóintézetek számításai szerint legalább 400 ezren veszítették életüket, az összes áldozat száma (beleértve a sebesülteket és az eltűnteket) megközelíti a 2 millió főt.

A konfliktusok költségei

Az első világháború az addigi történelem legköltségesebb konfliktusa volt, amelynek közvetlen anyagi és vagyoni kárait a szakértők mintegy 330 milliárd dollárra becsülik (1914-es árfolyamon). A háború tönkretette Európa gazdasági szerkezetét és a globális pénzügyi rendszert.

Az orosz–ukrán konfliktus anyagi és infrastrukturális veszteségei mindkét oldalon óriásiak; az Ukrajnát érintő anyagi károk önmagukban elérik az 524–588 milliárd dollárt. A közvetett globális és nemzetgazdasági veszteségek pedig ezermilliárdos nagyságrendűek.

Az ukrajnai háború ötödik évében az Oroszországra nehezedő károk mérése kevésbé szól a lerombolt városokról, inkább az elveszett bevételekről és a kimerült fegyverarzenálokról. 2025 novemberében Alekszandr Basztrikin, az Oroszországi Föderáció Nyomozóbizottságának elnöke kijelentette, hogy legalább 41 orosz régiót érintettek az ukrán támadások, mintegy 600 milliárd rubel (több mint 7,8 milliárd dollár) értékű kárt okozva.

Andrij Hnatov, az ukrán fegyveres erők vezérkari főnöke úgy becsülte: a teljes körű háború egyetlen napja átlagosan 172 millió dollárba (145,7 millió euróba) került az országnak 2025-ben.

Ha napjainkban fejeződne be a háború, Ukrajna területének mintegy 19,3 százalékától búcsúzhatna el, ami 116 ezer négyzetkilométernyi területi veszteséget jelentene Kijevnek.