Hargita Megye Tanácsa az orosz–ukrán háború kitörésének első napjaitól szervez jótékonysági akciókat és segélyszállítmányokat a kárpátaljai régióba. Az eddigi gyűjtések eredményeit foglalta össze Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke sajtótájékoztatóján. A helyszíni tapasztalatokról és kihívásokról az eseménybe online bekapcsolódó Rezes József, a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulásának ügyvezető igazgatója adott helyzetjelentést.

A háború kitörésétől kezdődően példaértékű a Hargita megyeiek szolidaritása és kiállása – szögezte le Borboly Csaba. „Az eddigi jótékonysági tevékenységeink első szakaszát szeretnénk most lezárni, mivel a háború sajnos nem ért véget, valószínű, hogy lesz folytatás is” – fogalmazott a politikus.

Borboly Csaba elmondta: összesen 85 ezer lej értékű pénzbeli felajánlás érkezett a megyei tanács jótékonysági akciójának keretében. Ezen kívül jelentős támogatást kaptak az egyik megyei ásványvíz-palackozó üzemtől és tartós élelmiszerből is nagy mennyiséget sikerült összegyűjteniük és elszállítaniuk. Érkeztek felajánlások önkéntes tevékenységre és szállások biztosítására is, ezek közül nem mindent vettek igénybe, ugyanakkor tartalékolják, mivel még szükség lehet rájuk.

A megyei tanács elnöke kiemelte a Máltai Szeretetszolgálattal való jó együttműködést. A szolgálat az első megyei tanácsi segélyszállítmányt követően átvette az irányítást a Kárpátaljára való szállításban – emelte ki. A Hargita Megyei Önkéntes Tűzoltók Egyesületének menekültekkel kapcsolatos tevékenységeiről Albert Csaba elnök tartott részletes ismertetőt.

Megterhelő a menekültek ellátása

A sajtóeseménybe online formában kapcsolódott be Rezes József, a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulásának ügyvezető igazgatója, aki az adományok fogadásával, továbbításával foglalkozik a térségben. Az igazgató köszönetét fejezte ki a Hargita megyei segítségnyújtásért, majd beszámolt arról, hogy a kárpátaljai régió számára a legnagyobb kihívás továbbra is az ország középső és keleti részéből érkező menekültek ellátása.

„A statisztikák szerint a háborús menekülthullám csúcspontján Kárpátalján félmillió ideiglenesen áttelepült ember tartózkodott állandó jelleggel” – mondta Rezes József. Hozzátette: Kárpátalján békeidőben valamivel egymillió fő feletti volt a lakosságszám. Kiemelte ugyanakkor, hogy a félmilliós szám csak a menekültek hivatalos adatait mutatja, a valóságban ennél mintegy másfélszerese lehetett a számuk. A társulás területén mintegy 30 ezer menekültet tartottak nyilván májusban, tudtuk meg, és több mint 10 ezer személyt az önkormányzatok láttak el.

„Az önkormányzatoknak kellett szállást, ellátást, gyógykezelést biztosítaniuk. Az utóbbi évek Covid-19 által sújtott költségvetési bevételeknek csökkenése és az amúgy sem rózsás gazdasági állapotok között az önkormányzatok ezt képtelenek voltak önerőből megoldani. Az ingatlanjaikat, óvodákat, iskolákat, sportcsarnokokat tudták felajánlani szálláshelyeknek” – számolt be Rezes József. Kiemelte: ebben nyújtottak nagy segítséget a testvérvárosi kapcsolatokon keresztül érkezett segélyadományok. Hozzátette ugyanakkor, hogy a menekülteken kívül az otthon maradottakról sem szabad megfeledkezni, akiknek szintén nagy segítséget jelentettek a segélyek.

Visszakapják funkciójukat az iskolák

Rezes József beszámolt arról is, hogy jelenleg 20-30 százalékos csökkenést tapasztalnak az érkező menekültek számában. „Hullámszerűen változik a menekültek száma, hiszen Közép- és Kelet-Ukrajnában továbbra is folynak a harcok” – mutatott rá. A társulás elnöke kiemelte: a helyi önkormányzatoknak nincs kapacitásuk a menekültek ellátására, ezért már kormányzati intézkedéseket is hoztak ennek elősegítésére. Beszámolt ugyanakkor arról is, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal együttműködve dolgoztak ki egy programot annak érdekében, hogy a Kárpátaljára szánt segélyszállítmányok sorsa, felhasználása átlátható, visszaélésektől mentes legyen, és célirányosan azoknak juttassák el, akik rászorulnak.

A társulás elnöke elmondta: a kárpátaljai magyarság otthon maradásának, illetve hazatérésének egyik alapvető feltétele, hogy ősztől lehessen újraindítani az oktatást az iskolákban, óvodákban. „Ehhez az szükséges, hogy az oktatási infrastruktúrát tehermentesítsük. Az önkormányzatok többsége talált alternatív ingatlant, hogy az oktatási intézményekben elszállásolt menekülteket át tudják helyezni máshová. Második lépésként ezeket az ingatlanokat fel kell újítanunk. A harmadik feltétel pedig az, hogy az épületeknek legyenek óvóhelyeik” – sorolta Rezes József.

(Borítókép: Hargita Megye Tanácsa)