A pénteki moszkvai merényletet egy olyan terrorcsoport követhette el, amelynek vezetőjét az Egyesült Államok is körözteti, kézre kerítéséért tízmillió dollárt hajlandó fizetni az amerikai külügyminisztérium. Moszkva egyelőre kitart amellett, hogy a támadásért felelős iszlám szélsőségesek mögött Kijev áll, ráadásul „nyugati segítséggel”.

A pénteki merénylet utáni első megszólalásában az orosz elnök nem is említette a támadók iszlám kötődését, miközben Ukrajna érintettségét sugallta. Később Vlagyimir Putyin elismerte ugyan, hogy a szombaton elfogott gyanúsítottak radikális iszlamisták, mindazonáltal Kijevhez kötötte a támadást. Alekszandr Bortnyikov, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezetője a Putyin elnökéhez hasonló vádakat fogalmazott meg, bizonyítékok bemutatása nélkül.

Az Associated Press szerint Bortnyikov azt állította, hogy nyugati kémügynökségek is részt vehettek az elmúlt két évtized legsúlyosabb oroszországi terrortámadásában, bár elismerte, hogy az amerikai fél figyelmeztette egy potenciális támadással kapcsolatban. Hozzátette azonban, hogy az amerikai tipp túlságosan általános volt.

Három nappal a pénteki támadás előtt az orosz elnök elítélte az USA moszkvai nagykövetségének közleményét, amelyben felszólították az Oroszországban tartózkodó amerikai polgárokat, hogy kerüljék a tömegrendezvényeket, beleértve a koncerteket is. Az elnökválasztás előtt tíz nappal közzétett amerikai figyelmeztetést Putyin az oroszok megfélemlítésére és a Kreml zsarolására tett kísérletnek nevezte. Most Bortnyikov azt mondja, az FSZB reagált a készülő terrorcselekményekre vonatkozó információkra, azonosította gyanúsítottak egy csoportját, de a tipp végül hamisnak bizonyult.

Megismételte ugyanakkor Putyin állítását, miszerint a négy fegyveres támadó Ukrajnába próbált szökni, amikor letartóztatták őket. „Úgy gondoljuk, hogy radikális iszlamisták készítették elő az akciót, a nyugati különleges szolgálatok segítségével, valamint az ukrán különleges szolgálatok közvetlenül részvételével” – mondta Bortnyikov részletek említése nélkül.

Megtorolni Szíriát

Mint ismert, amerikai és francia hírszerzési források megerősítették, hogy a Moszkva melletti merényletért az Iszlám Állam (ISIS) terrorszervezet a felelős. Ugyanakkor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kategorikusan visszautasította a Kreml vádjait.

Tény, hogy az Iszlám Államnak jócskán van elszámolnivalója Oroszországgal. A terrorszervezet „kalifátusa” jelentős részben az orosz hadsereg támadásai nyomán szorult vissza Szíriában. Az iszlamista csoport többször meg is kísérelte megtorolni az elszenvedett sérelmet. Több orosz területen végrehajtott terrortámadásért vállalta a felelősséget az elmúlt években. 2015 októberében például az ISIS által elhelyezett bomba miatt zuhant le a Sínai-félszigeten egy orosz utasszállító, a fedélzetén 224, többségében Egyiptomból hazatérő orosz turistával.

Szakértők szerint az Iszlám Állam a harcosai egy részét Oroszországból és az egykori Szovjetunió más részeiből verbuválja.

Világszintű kalifátus

A radikális iszlamista ISIS (vagy arab nevének rövidítése szerint Daesh) 2014-ben tett szert nemzetközi hírnévre, miután a nyugati világ számára teljesen váratlanul hatalmas területeket foglalt el a polgárháború sújtotta Szíriában és Irakban. A szervezet az al-Kaida iraki szárnyából nőtte ki magát a Szaddám Husszein rendszerének 2003-as megbuktatását követő időszakban. Az amerikai betolakodók elleni harc fokozatosan a szunnita felkelők síiták elleni háborújává alakult át.

Az ISIS célja egy világszintű kalifátus létrehozása volt. Ennek 2014. június 29-i kikiáltása után az Iszlám Állam rendkívüli brutalitással uralkodott a fennhatósága alá tartozó mintegy nyolcmillió embert fölött. Borzalmas atrocitásokat követtek el nemcsak a keresztények, hanem a síita iszlám követői ellen is. Mindennaposak voltak a nyilvános verések, lefejezések. Miközben havonta százmilliókat kerestek kőolajcsempészetből és az elrabolt túszokért kapott váltságdíjakból, a világ döbbenten – és egy ideig tétlenül – szemlélte, ahogy pótolhatatlan kulturális kincseket semmisítenek meg az önkényesen és szélsőségesen értelmezett saría ürügyén – például Palmürában. A muszlim vezetők többsége elutasította az iszlám kalifátust, viszont fiatalok tízezrei indultak el a világ minden tájáról harcolni érte.

Ugyancsak széles volt a vele szembeni koalíció is. Az iraki kurd pesmergák mellé felsorakoztak az Irán által támogatott síita milíciák, az Oroszországgal koordinált légi támogatást pedig egy olyan nemzetközi koalíció biztosította, amelyben az Egyesült Államok mellett több mint 70 állam vett részt. Miközben a szíriai diktátort illetően a Nyugat és Oroszország ellentétes oldalon állt...

Ötévi véres háború után az Iszlám Államot sikerült kiűzni Szíriából és Irakból. A szervezet a csúcspontján egy Szerbia vagy Ausztria nagyságú terület fölött rendelkezett.

Az Iszlám Állam legyőzése nem jelentette a csoport megszűnését. Az Egyesült Államok közel-keleti főparancsnoka már akkoriban figyelmeztetett, hogy az Iszlám Állam a kalifátus legyőzése után is „megőrizte vezetőit, harcosait, segítőit, erőforrásait és az erőfeszítéseit tápláló profán ideológiáját".

A Szíriából szétszóródott harcosokból több fiókszervezet jött létre, köztük a legfélelmetesebb az afganisztáni „Koraszan” szárny (ISIS-K), amely magára vállalta a137 halálos áldozattal járó moszkvai támadást. A 29 éves Sanaullah Ghafari által vezetett csoport volt a felelős a kabuli nemzetközi repülőtér ellen a 2021-es amerikai kivonulás idején elkövetett támadásért, amelyben 13 amerikai katona és rengeteg civil vesztette életét. Emiatt az amerikai külügyminisztérium 10 millió dolláros vérdíjat tűzött ki a fejére. 2022 szeptemberében az ISIS-K fegyveresei vállalták a felelősséget a kabuli orosz nagykövetség elleni öngyilkos merényletért.

Radikálisabbak a táliboknál

Magas rangú iraki politikusok, köztük Mohammed Sia al-Szudáni miniszterelnök, több alkalommal is kijelentették, hogy a terrorszervezet többé nem jelent veszélyt Irakban, noha a csoporthoz köthető egyének másutt folytatják a támadásaikat. Ezzel szemben az Egyesült Államok iraki nagykövete, Alina Romanowski a Reutersnek vasárnap adott interjúban figyelmeztetett: az Iszlám Állam továbbra is fenyegetést jelent Irakban, még nem fejeződött be az Egyesült Államok vezette katonai koalíció és Irak közös munkája, amely a csoport teljes legyőzésére irányul. A Reuters emlékeztet, hogy az Iszlám Állam vállalta a felelősséget a januárban, az Irakkal szomszédos – 1600 kilométer hosszúságú határon osztozó – Iránban végrehajtott ikertámadásért, amely csaknem száz embert ölt meg.

Az ENSZ szerint Irak vidéki településein a csoport „alvó sejtek” egész hálózatát építette ki, amelynek segítségével aláássa a kormányzat autoritását és szabotálja a megbékélést. Az ISIS-K tagsága a 2018 körüli csúcspont óta csökkent, de a világszervezet adatai szerint továbbra is 14-18 ezer harcosa lehet, és képes az afganisztáni határvidéktől távoli célpontokon is műveleteket végrehajtani. Másfelől gyakran a csoport ideológiája által inspirált egyének tőle függetlenül hajtanak végre támadásokat.

Michael Kurilla tábornok, az Egyesült Államok Központi Parancsnokságának parancsnoka tavaly márciusban azt mondta a washingtoni kongresszus előtti meghallgatáson, hogy az ISIS-K gyorsan fejleszti „külső műveletek” végrehajtásának képességét Európában és Ázsiában. Azt jósolta, hogy képes lesz megtámadni az Egyesült Államok és a nyugati érdekeket Afganisztánon kívül „akár hat hónapon belül, kevés előjel nélkül".

Bár elsőre paradoxonnak tűnhet, az Iszlám Állam a világ legdurvább iszlamista rendszerével, a tálib rezsimmel is harcban áll. Az Afganisztán élére 2021 közepén visszatért tálibok erőfeszítései részleges sikerrel jártak eddig: a támadások megritkultak, de nem szűntek meg. Legutóbb múlt csütörtökön hajtott végre az Iszlám Állam egy öngyilkos merényletet Kandahárban, egy bank előtt, amelyben legalább három ember meghalt és 12-en megsebesültek.