Az amerikai külügyminiszter néhány nap leforgása alatt látványosan eltérő hangnemet ütött meg Európában: míg a németországi biztonsági konferencián Európa politikai és kulturális irányát bírálta, Budapesten már a magyar–amerikai együttműködés erősítéséről és támogatásról beszélt.

Ahogy azt már megírtuk, európai körútra érkezett Marco Rubio külügyminiszter azzal a céllal, hogy enyhítse az utóbbi időben kiéleződött transzatlanti feszültségeket, és higgadtabb hangot üssön meg az európai partnerekkel. Úgy néz ki, hogy Washington a konfrontatívabb retorikát egy kiegyensúlyozottabb diplomáciai megközelítés váltotta fel: Rubio feladata az volt, hogy biztosítsa az európai vezetőket az amerikai együttműködési szándékról, és tompítsa azokat az aggodalmakat, amelyeket a közelmúlt élesebb amerikai megszólalásai keltettek.

Elemeztük azt is, hogy Marco Rubio amerikai külügyminiszter müncheni beszédében hangsúlyozta: az Egyesült Államok történelmi és civilizációs értelemben Európához kötődik, „mindig Európa gyermeke marad”. Egyúttal azonban jelezte, hogy az USA nem kíván passzív szereplőként asszisztálni a nyugati világ gyengüléséhez, és csak akkor lát reális esélyt a hatékony partnerségre, ha az európai államok is érdemi politikai korrekciókat hajtanak végre.

Különösen a migrációs politika, a klímastratégia és a technológiai verseny területén sürgetett változtatásokat, és utalt arra is, hogy Washington szükség esetén önálló lépésekre is kész. Bár az amerikai üzenetek hangvétele mérsékeltebb volt a korábbiaknál, az alapvető elvárások változatlanok maradtak: az Egyesült Államok továbbra is azt szorgalmazza, hogy Európa nagyobb felelősséget vállaljon saját biztonságáért, különösen a NATO keretein belül. Az amerikai delegáció szerint az európai országok gazdasági súlya indokolttá teszi, hogy a hagyományos katonai műveletekben is erőteljesebb vezető szerepet vállaljanak, miközben a kölcsönös bizalom az utóbbi időszakban megingott – részben a washingtoni külpolitika kiszámíthatatlansága és a Donald Trump által felvetett grönlandi elképzelések miatt.

Kapcsolódó

A transzatlanti rendszer nem omlott össze, de átalakulóban van

Az amerikai–európai viszony továbbra sem tekinthető megszakítottnak, ugyanakkor egyre inkább feltételekhez kötött partnerséggé alakul.

Müncheni biztonságpolitikai konferencia Marco Rubio Friedrich Merz USA

Bendarzsevszkij Anton külpolitikai- és biztonságpolitikai szakértő úgy vélekedett az amerikai külügyminiszter Németországban elmondott beszédéhez, hogy: „ha tényleg egy államférfihoz méltó, őszinte és egyben kritikus beszédet akar valaki olvasni, akkor ez legyen az. Mark Carney kanadai miniszterelnök januári davosi beszédét sokan idézték az elmúlt hetekben. Retorikailag egy szépen összerakott, jól komponált. de egyébként klisékkel teli beszéd volt. Szóval, ha már Carney beszéde nagyot ment, szerintem érdemes megnézni egészében Marco Rubio amerikai külügyminiszter Müncheni Biztonsági Konferencián szombaton elmondott beszédét, főleg miután Rubio éppen február 15-e délután Magyarországra érkezett. Ez a beszéd jóval több konkrétumot és őszinteséget tartalmazott, mint az említett kanadai miniszterelnök beszéde. És igen, a hízelgések helyett kritika is volt benne bőven. Ugye nem csak azt nevezhetjük barátunknak, aki csak olyan dolgokat mond rólunk, amit hallani szeretnénk? Azt szerintem máshogy nevezik.”

Február 16-án Budapesten teljesen más hangnemben tárgyalt Marco Rubio a magyar vendéglátókkal, mint ahogy a bajorországi biztonsági konferencián hallhattuk. Az amerikai külügyminiszter müncheni szereplését követően vasárnap érkezett Magyarországra, előtte Pozsonyban folytatott tárgyalásokat. Budapesten Orbán Viktor miniszterelnökkel és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel egyeztetett, a hétfői, Karmelita kolostorban tartott találkozó és sajtóesemény pedig képet adott arról, hol tartanak jelenleg a magyar–amerikai kapcsolatok.

Marad az orosz olajimportot érintő mentesség 

A tárgyalás során szó esett az energiaellátásról és az orosz olajimporttal kapcsolatos mentességek fenntartásáról, amelyek a jelenlegi magyar kormány számára kulcsfontosságúak. Felmerült egy esetleges amerikai pénzügyi „védőpajzs” gondolata is: Rubio utalt arra, hogy amennyiben Magyarországnak szüksége lenne pénzügyi támogatásra vagy stabilizációs segítségre, Washington kész lehet ilyen jellegű támogatást nyújtani.

A nyilvánosság számára ugyanakkor a látogatás kevés konkrétumot hozott. A felek hivatalosan egy, a polgári célú atomenergia területén történő együttműködés elősegítéséről szóló dokumentumot írtak alá, ám a sajtótájékoztatón elhangzott nyilatkozatok arra utaltak, hogy a háttérben ennél jóval szélesebb körű stratégiai kérdéseket is megvitattak. Rubio többértelmű utalásokat tett Donald Trump esetleges magyarországi látogatására is, ami arra enged következtetni, hogy a kétoldalú kapcsolatok a közeljövőben tovább erősödhetnek.

Az Index szemléje szerint a nemzetközi sajtó részletesen foglalkozott Marco Rubio budapesti látogatásával, nem fukarkodva az elemzésekkel. A Die Welt szerint Orbán Viktort büntetőeljárás fenyegeti, ha veszít áprilisban, míg a Le Monde rámutatott: még soha nem avatkozott bele így Amerika a magyar belpolitikába. A Der Spiegel pedig egyenesen kimondta, hogy Washington meg akarja menteni a magyar miniszterelnököt. De az sem kerülte el a figyelmet, hogy miközben Orbán Viktor Brüsszelt szidja, Washington segítségére szorul – és a svájci lap szerint kockázatos stratégiát választott, hiszen a magyarok 80 százaléka előnyösnek tartja az uniós tagságot.