Az-Zaváhíri kivégzése egyszerre siker és kudarc az USA számára
A világ legkeresettebb terroristájának a kivégzése egy Kabulban végrehajtott dróntámadással azt bizonyítja Washington szerint, hogy az amerikaiak képesek csapást mérni a Nyugat ellenségeire azután is, hogy kivonták a hadseregüket az országból. De a 71 éves egykori kairói szemorvos elleni támadás helyszíne mást is bizonyít: a terrorizmus elleni két évtizedes háború ellenére Afganisztán újra menedéket nyújt a New York-i ikertornyok elleni támadást kitervelő al-Kaidának.
Csaknem pontosan egy évvel azután, hogy az Egyesült Államok a tervezettnél rendezetlenebb körülmények között kivonta a csapatait Afganisztánból, a Biden-adminisztráció újabb nagyszabású csapást mért a 2001. szeptember 11-i támadásokért felelős terrorhálózatra: egy CIA-művelet keretében kilőtt, nagy pontosságú rakétákkal megölte, gyakorlatilag kivégezte Ajmán az-Zaváhírit, az al-Kaida vezetőjét.
Kapcsolódó
Joe Biden amerikai elnök és Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsos annak bizonyítékaként mutatta be a támadást, hogy egyrészt az Egyesült Államok bárhol felkutatja ellenségeit, bármeddig is tart, másrészt az amerikaiak képesek kiiktatni terrorista célpontokat anélkül, hogy Afganisztánban katonái állomásoznának. De ahogy egyre több részlet kerül napvilágra a műveletről, a kormányzat aggasztó bizonyítékokat is felfedett az al-Kaida jelenlétéről és arról, hogy a tálibok ismét menedéket nyújtanak annak a csoportnak, amely a 9/11-es támadások mögött állt, és amely miatt George W. Bush akkori elnök 2001. október 7-én elindította az Egyesült Államok történetének leghosszabb háborúját – mutat rá az AP hírügynökség.
Ki volt az-Zaváhíri?
A World Trade Center és a Pentagon elleni 2001. szeptember 11-i támadások Oszama bin Ladent Amerika első számú ellenségévé tették, de a merényleteket valószínűleg nem tudta volna végrehajtani helyettese, a vasárnap megölt Ajmán al-Zaváhíri nélkül. Az AP által idézett elemzők szerint míg az előkelő szaúdi családból jövő bin Laden pénzzel – és karizmával – látta el az al-Kaidát, az-Zaváhíri olyan taktikai és szervezési képességekkel egészítette ki, amelyek szükségesek voltak ahhoz, hogy hálózattá kovácsolódjanak a világ különböző országaiban működő terrorista sejtek.
Az 1951-ben született kairói orvos rendelkezett a földalatti forradalmárok tapasztalatával. Már tizenöt éves korától harcolt a „hitetlen” egyiptomi kormányzat ellen. Példaképének Szajjid Kutb költőt tartotta, a modern iszlamizmus elméleti alapjainak egyik kidolgozóját, akit 1966-ban halálra ítéltek és kivégeztek az egyiptomi kormány elleni összeesküvés vádjával.
„Tanítványára” első alkalommal 1981-ben figyelt fel a közvélemény, amikor bíróság elé állt az Anvar Szadat elnök elleni merénylettel összefüggésben. A tárgyalóteremben a talpig fehér ruhába öltözött az-Zaváhíri azt kiabálta, hogy „még több áldozatra is készek vagyunk, amíg csak nem győz az iszlám”. Közben az Izraellel kötött békeszerződés miatt dühös vádlott-társai Szadat-ellenes szlogeneket skandáltak, idézte fel al-Dzsazíra. Végül az-Zaváhíri hároméves börtönbüntetést kapott illegális fegyvertartásért, de a merénylet fő vádpontjai alól felmentették.
Szabadulása után egyre gyakrabban utazott az afgán-pakisztáni határ menekülttáboraiba, ahol a szovjetek ellen – amerikai támogatással – harcoló mudzsáhidokat kezelte. Ebben az időszakban ismerte meg bin Ladent.
Afghans say they know little about the US killing of al-Qaeda leader Ayman al-Zawahiri https://t.co/AdOh4V5ab6 pic.twitter.com/jppHSyx4To
— Al Jazeera English (@AJEnglish) August 2, 2022
Egy 2001-ben kiadott emlékiratféle kiáltványban úgy emlékezett vissza arra az időre, hogy az afgán háborús övezetben töltött hetek „felnyitották a szemét”: a szovjetek elleni háborúban felfedezte a lehetőséget arra, hogy a muszlim fiatalokat kiképezzék „a jövő nagyhatalma, a világ jövendő ura, Amerika elleni harcra”. Három évtizeddel később a világ legrettegettebb terrorista csoportja, az al-Kaida élére került, miután az amerikai különleges erők 2011. május 2-án, pakisztáni otthonában végeztek a szervezetet alapító bin Ladennel.
Egyes megfigyelők szerint azt megelőzően is az Orvos és a Tanár álnéven ismert az-Zaváhíri volt az al-Kaida fő ideológusa és stratégája, ő irányította a csoport globális hálózatát és tervezte az Egyesült Államok elleni 2001-es támadásokat, amelyekben több mint háromezer amerikai vesztette életét. Emiatt az FBI 25 millió dolláros vérdíjat tűzött ki a fejére. Még korábban központi szerepet játszott az Egyesült Államok kenyai és tanzániai nagykövetségei ellen 1998-ban végrehajtott támadások megszervezésében. A merényleteket már 1995-ben „begyakorolta” saját hazájának iszlámábádi külképviselete ellen.
Az Iszlám Dzsihádtól az al-Kaidáig
Az-Zaváhíri 1993-ban vette át az egyiptomi rendszer megdöntéséért és iszlám forradalomért harcoló, Iszlám Dzsihád nevű szervezet irányítását. Vezető szerepet játszott a kilencvenes évek kormányellenes megmozdulásaiban, amelyekben több mint ezer egyiptomi vesztette életét. Miután a csoport 1995-ben megpróbálta meggyilkolni Hoszni Mubarak elnököt, a kairói kormány hadjáratot indított ellene. Válaszként az-Zaváhíri elrendelte az Egyiptom pakisztáni nagykövetsége elleni pokolgépes támadást, amelyben 16 ember vesztette életét. Nevéhez köthető a turisták tömegei által látogatott Luxorban végrehajtott mészárlás is, amelyben hat géppisztolyokkal és késekkel felfegyverzett iszlamista 58 külföldit és négy egyiptomit ölt meg. Az ügyben 1999-ben egy egyiptomi bíróság halálra ítélte távollétében, ő ugyanis akkoriban már bin Ladennel építgette a később al-Kaida néven hírhedtté vált hálózatot.
Egyes megfigyelők szerint ő biztosította a csoport túlélését, amikor a 9/11-es terrortámadást követően az Egyesült Államok és Nagy-Britannia lerohanta az al-Kaida bázisának számító Afganisztánt. Ugyanakkor rendszeres videóüzenetei révén ő vált a mozgalom arcává, miközben bin Laden feltételezhetően barlangokban bujkált az afgán-pakisztáni határvidéken.
CSAK SAJÁT
Az-Zaváhíri decentralizálta a szervezetet, egyfajta franchise-lánccá alakította, amelynek „szemei” önálló sejtként működtek, megnehezítve a biztonsági és bűnüldöző szervek munkáját. A 9/11-et követő évtizedben az al-Kaida számos támadást hajtott végre vagy inspirált nemcsak a régióban, hanem Törökországban és Európában is, beleértve a 2004-es madridi és a 2005-ös londoni vonat-, illetve metrórobbantásokat.
Bin Laden 2011-es megölése után formálisan is ő vette át az al-Kaida vezetését, azonban a csoport mellékvágányra került az ugyanabban az évben kitört Arab tavasz nyomán, amely elindította az iszlamista mozgalmakat 2019-ig domináló Iszlám Állam felemelkedését. Az al-Kaida hanyatlásához egyes megfigyelők szerint hozzájárult az is, hogy miközben kiváló szervező volt, az-Zaváhíri nem rendelkezett Oszama bin Laden karizmájával, és személyes harci tapasztalattal sem, ami a mudzsáhidok előtt hitelessé tette volna.
