Agresszív, sőt törvénysértő kampányokkal, a nyomozóhatóságok átverésével és nem utolsó sorban az egyes kormányok tagjainak „bevonásával” terjeszkedett éveken keresztül a San Franciscó-i techcég, az Uber – derül ki a vállalat kiszivárgott irataiból. A Guardian brit napilap birtokába jutott dokumentumok vezető politikusok, köztük a jelenlegi francia elnök érintettségéről is árulkodnak.

A 2009-ben alapított Uber „utazásmegosztó személyszállító szolgáltatásként” hirdette magát, de lényegében illegális taxistársaságként működött. Ennek tudatában is voltak a San Franciscó-i techcég vezetői – mindenekelőtt erre világít rá a Guardian birtokába került hatalmas mennyiségű belső dokumentum: levél, üzenet, emlékeztető, feljegyzés, prezentáció.

„Sok országban nem vagyunk legálisak, kerülnünk kell az ellenséges kijelentéseket” – írta az egyik felsővezető egy kiszivárgott e-mailben. „Hivatalosan kalózok lettünk” – jegyezte meg egy másik azzal kapcsolatban, hogy a vállalat különféle taktikákat készült bevetni „a bűnüldözés elkerülése érdekében”. Nairi Hourdajian, az Uber globális kommunikációs vezetője 2014-ben, a cég bezárására tett erőfeszítések közepette egy kollégájának küldött üzenetében még világosabban fogalmazott: „Néha gondjaink vannak, mert nos, csak illegálisak vagyunk”.

A cég stratégiája az volt, hogy miután benyomul egy adott piacra, agresszív lobbizással a saját szája íze szerint módosíttatja a személyszállítást szabályozó jogszabályokat és rendelkezéseket. Ennek érdekében befolyásos politikusoktól sikerült törvénytelen eszközökkel komoly támogatást szereznie, mutat rá a Guardian.

Romániáról nem sok szó esik

A most kiszivárogtatott dokumentumokat a The Guardian szerezte meg, majd megosztotta azokat az International Consortium of Investigative Journalists (ICIJ) nevű tényfeltáró újságírói hálózattal. Az Uber 2013 és 2017 közötti tevékenységére vonatkozó, közel 124 ezer irat feldolgozásában 29 ország mintegy 180 újságírója vett részt, köztük Magyarországról a Direkt36, Romániából pedig a RISE Project.

Az Uber romániai fiókjának élére 2015-ben kinevezték Nicoleta Diaconu Schroedert, akinek apja, Gelu Diaconu akkoriban az adóhatóságot (ANAF) vezette. Egyikük sem válaszolt a RiseProject megkeresésére a botránnyal kapcsolatban.

A dokumentumok szerint a romániai lobbi másik kulcsfigurája Imre Péter volt. A napokban elhunyt üzletember Teodor Meleşcanu – ex-külügyminiszter, a román kémszolgálat (SIE) egykori igazgatója – veje volt, és kitűnő politikai kapcsolatokkal rendelkezett. A román belpolitika csúcsát megrengető korrupciós botrányok miatt azonban az egyik bukaresti felsővezető javasolta Imre és magas rangú kapcsolatai mellőzését, illetve „kisebb barátok” felkutatását. Emellett az Uber megállapodott a Fipra Consulting nevű tanácsadó céggel, amely összeállított egy 25 nevet tartalmazó listát azokkal a miniszterekkel, intézményvezetőkkel, egyesületek képviselőivel, akik adott esetben kedvezően alakíthatták a taxisszabályokat. Az iratokból nem derül ki, hogy a találkozókon – például Ioan Rus akkori közlekedési miniszterrel vagy Călin Popescu-Tăriceanu szenátusi elnökkel – a kötelező udvariassági formulákon túl elhangzott-e valami lényeges.

A dokumentumok érintőlegesen említik Romániát egy másik kontextusban. Az Ubernél tudták, hogy a tevékenységük illegális, és kifinomult módszerekkel akadályozták a bűnüldözők munkáját. Kifejlesztettek egy „vészkapcsolót” („kill switch”), így amikor egy Uber-irodát lerohant a rendőrség, a cég informatikusai pillanatokon belül le tudták zárni a hozzáférést a vállalat fő adatrendszereihez, megakadályozva a bizonyítékgyűjtésben a hatóságokat. A kiszivárgott fájlok arra utalnak, hogy az Uber ügyvédei által jóváhagyott technikát legalább 12 alkalommal alkalmazták a franciaországi, hollandiai, belgiumi, indiai, magyarországi és romániai razziák során.

Magyar miniszterekhez is eljutottak

A feldolgozott dokumentumok alapján a Direkt36 arról ír, hogy az Ubernek és lobbistáiknak sikerült bejutniuk több miniszterhez és más magas rangú döntéshozóhoz, de azt nem tudták elérni, hogy nekik megfelelően alakuljanak a szabályok. A cég 2016 elején kivonult a magyar piacról, miután a kormány világossá tette, hogy az Uber csak akkor maradhat, ha betartja a taxizásra vonatkozó szabályokat.

A fő lobbista

Hétfőn előállt a szivárogtató. Az ír Mark MacGann 2014 és 2016 között az Uber egyik európai vezetője és fő lobbistája volt, és ebben a minőségében több mint 40 országban irányította azt a tevékenységet, amelynek célja a taxisszabályozások megváltoztatása, illetve az Uber számára kedvezőbb üzleti környezet megteremtése volt.

A Guardiannek adott interjúban MacGann elmondta, hogy a döntéshozók általában segítőkészek voltak. Mintegy ösztönösen támogatták az Ubert, amelyben egy új, innovatív eszközt láttak, amely lehetővé teszi a rugalmas munkát, és ezzel is segíthet újraindítani a gazdaságot a 2008-2009-es válság után. Többfelé azonban az applikáció ellenséges fogadtatásra talált. Például a francia taxisöfőrök 2016 januárjában – belga, olasz és spanyol kollégáik támogatásával – hatalmas Uber-ellenes tüntetést szerveztek, megbénítva a párizsi körgyűrűt. A kérdés a szocialista François Hollande elnök koalíciós kormányát is megosztotta. MacGann felidézte, hogy egy alkalommal Bernard Cazeneuve börtönnel fenyegette meg. Másfelől azonban a jelenlegi francia elnök, Emmanuel Macron akkori gazdasági miniszter messzemenően támogatta a céget, sőt titokban lobbizott a kormányban az Uber érdekében.

A kiszivárgott dokumentumok között megtalálható MacGann és Macron több üzenetváltása is. Egy alkalommal MacGann segítséget kért Macrontól egy rendőrségi razzia kapcsán, egy másik alkalommal pedig panaszkodott neki, amiért Marseille-ben betiltották a szolgáltatást. „Ezen a ponton maradjunk higgadtak” – válaszolta az egykori miniszter, megígérve, hogy személyesen néz utána a dolognak.

A dokumentumok szerint közel 50 telefonhívás, e-mail-váltás vagy személyes találkozó zajlott le a fiatal gazdasági miniszter vagy munkatársai és az Uber magas rangú vezetői között. A cég társalapítójával, Travis Kalanick akkori vezérigazgatóval folytatott üzenetváltásból kiderül, hogy Macron aktívan lobbizott minisztertársainál az Uber érdekében. Írásban számolt be arról, hogy sikerült „egyezséget kötni” Bernard Cazeneuve belügyminiszterrel – aki jogilag felelt az engedéllyel közlekedő taxikért. „Caz lecsendesíti a taxisokat, és jövő héten mindenki összeül, előkészítendő a reformot és a törvénymódosítást” – írta Macron.

A francia elnök nem válaszolt az Uberrel való kapcsolatára vonatkozó részletes kérdésekre, egy szóvivője mindössze annyit mondott a Guardiannak, hogy miniszteri feladatai „természetesen arra késztették, hogy találkozzon és kapcsolatba lépjen számos, a szolgáltatási szektorban tevékenykedő céggel”.

Nem az egykori francia gazdasági miniszter volt az egyetlen magas rangú politikus, aki kvázi az Uber lobbistájaként működött. „Megtörjük az ellenállást. Dolgozzunk párhuzamosan” – javasolta az egyik dokumentum szerint Benjamin Netanjahu volt izraeli miniszterelnök, amikor találkozott Kalanickkal. Mark Rutte holland miniszterelnök tanácsokkal látta el az Uber társalapítóját: „Most mindenki agresszívnak lát titeket. Érjétek el, hogy az emberek pozitívan lássák a céget. Ettől majd nagyon cukinak tűntök.” A dokumentumokból kiderül, hogy Neelie Kroes korábbi uniós biztos (holland, szociáldemokrata) is lobbizott titokban az Uber mellett, megszegve ezzel az EU etikai szabályait. A Vlagyimir Putyin belső köreihez tartozó Herman Gref, a legnagyobb orosz pénzintézet, a Sberbank feje szintén felajánlotta a szolgálatait az Ubernek – szó szerint is, egy 2016. márciusi e-mailben.

Megrészegítő volt az a könnyedség, amellyel az Uber behatolt a hatalom legmagasabb szintjeire az Egyesült Királyságban, Franciaországban vagy akár Oroszországban – írta le tapasztalatait a szivárogtató.

 „Az erőszak segít”

A megélhetésüket féltő hagyományos taxisok értelemszerűen tiltakoztak az applikáció ellen, és többször előfordult, hogy Uber-sofőröket dühös taxisok megdobáltak, megvertek vagy megrongálták az autóikat. A 2016. januári taxistüntetés idején a párizsi iroda SMS-ben figyelmeztette Travis Kalanick akkori vezérigazgatót az erőszakra. A beszámoló szerint 53 incidenst történt, két sofőrt megvertek, egy autó súlyosabban károsodott. Kalanick azt válaszolta: „Szerintem megéri. Az erőszak garantálja a sikert.”

A korábbi vezérigazgató ügyvédei most azt állítják, hogy ezt a kijelentést valaki más tette, vagy pedig az egész csak kitaláció. Tagadják, hogy Kalanick kihasználta volna a sofőrök elleni erőszakot a szabályozások kedvező alakítása érdekében. A Guardian szerint viszont a fájlok azt mutatják, hogy a hasonló incidensek után az Uber vezetői gyorsan léptek, hogy az erőszakot kihasználva nyomást gyakoroljanak a kormányokra az Uber terjeszkedési esélyeit akadályozó törvények átírása érdekében.

Ebbe az irányba mutat az is, hogy a privátüzenetekben „első számú ellenségnek” titulált Manuel Valls francia miniszterelnök ellen tüntetéseket terveztek, az egyik felsővezető pedig azzal a javaslattal állt elő, hogy legyen „sok sofőr Valls-maszkkal és guillotine-nal”.

A szivárogtatásra reagálva az Uber elismerte, hogy a vállalat hibákat követett el, viszont állításuk szerint a cég megváltozott 2017 után, amikor Dara Khosrowshahi átvette a vezetést Kalanicktól. Jill Hazelbaker marketingért felelős alelnök ugyanakkor hozzátette, hogy megértik, ha a szivárogtató, Mark MacGan „személyes megbánást érez” az előző vezetéshez „évekig tartó rendíthetetlen hűsége miatt, de nincs abban a helyzetben, hogy ma hitelesen beszéljen az Uberről”.