Az Európai Bizottság tagjelölti státust ajánl Ukrajnának és Moldova Köztársaságnak

Az Európai Bizottság azt ajánlja a tagállami kormányokat tömörítő tanácsnak, hogy adjon európai perspektívát és tagjelölti státust Ukrajnának és Moldova Köztársaságnak. 

Ursula von der Leyen, a brüsszeli testület elnöke elmondta: a bizottság Ukrajna csatlakozási kérelmét a koppenhágai kritériumok alapján körültekintően értékelte. Véleménye szerint Ukrajna egyértelműen bizonyította elkötelezettségét az európai uniós értékek iránt, az ország évek óta fokozatosan közeledik az EU-hoz.

„Ukrajnát, mint tagjelölt országot kell üdvözölnünk, ez azon a felismerésen alapul, hogy jó munkát végeztek, de még nagyon sok tennivaló van hátra” – hangsúlyozta Von der Leyen. Mint mondta, 2016 óta az EU-nak társulási megállapodása van Ukrajnával, és annak keretein belül az ország 70 százalékban átültette az uniós szabályokat, szabványokat és normákat. „Ennek alapján a bizottság azt ajánlja, hogy Ukrajna kapjon lehetőséget arra, hogy az Európai Unió tagjává váljon. A tagjelölti státust azzal a feltétellel kell megadni, hogy Kijev számos területen további lépéseket tesz” –tette hozzá.

Az Európai Bizottság azt ajánlja a tagállamok kormányait tömörítő tanácsnak, hogy adja meg a tagjelölti státust Moldovának, de Georgia esetében arra a megállapításra jutott, hogy Tbiliszinek ehhez további feltételeket kell még teljesítenie - jelentette be Ursula von der Leyen. Közölte, Moldova és Georgia is bizonyította elkötelezettségét az európai uniós értékek betartása iránt.

A bizottság közleményében azt írja: Moldova szilárd alapot teremtett ahhoz, hogy tovább igazodjon az uniós joghoz. Georgia esetében viszont Ukrajnával és Moldovával szemben a bizottság világossá teszi, hogy meg kell adni az országnak a tagság perspektíváját, de a tagjelölt státust akkor kaphatja meg, ha bizonyos kérdéseket rendez.

Zágráb feltételekhez kötné Ukrajna EU-tagjelölti státusát

Ukrajna EU-tagjelölti tagságát a horvát kormánynak feltételhez kell kötnie, amely kategorikusan leszögezi, hogy Bosznia-Hercegovinának is még aznap meg kell kapnia - mondta Zoran Milanovic horvát elnök pénteken Ohridban, az észak-macedóniai Prespa Fórum második napján a horvát sajtónak nyilatkozva. 

Amennyiben Ukrajna uniós tagjelölti státust kaphat abban az állapotban, amelyben van - és amelyből mindenki azt szeretné, hogy a lehetőségek szerint egyben kerüljön ki -, akkor a horvát külpolitikának nemzetpolitikai és biztonságpolitikai okok miatt is ragaszkodnia kell ahhoz, hogy Bosznia-Hercegovina is megkapja - mondta Milanovic. Hangsúlyozta, nincs az ellen, hogy Ukrajna elinduljon az európai úton. Ugyanakkor hozzátette, hogy Bosznia-Hercegovina biztonsági és minden más értelemben jobb állapotban van, mint Ukrajna, és semmi, sem gazdasági, sem biztonsági, sem emberi okai nincs annak, hogy Bosznia-Hercegovina ne ugyanolyan bánásmódban részesüljön, mint Ukrajna - húzta alá.

„Elvárom, hogy a horvát kormány és képviselői, amikor Ukrajna tagjelölti státusáról van szó, kategorikusan feltételül szabják, hogy Bosznia-Hercegovinának is adjanak” –  fogalmazott az államfő.

Az EU nyugat-balkáni partnerei közül Szerbiával és Montenegróval már folynak a csatlakozási tárgyalások, és korábban döntés született arról, hogy megkezdhetők Észak-Macedóniával és Albániával is. Bosznia-Hercegovinát az EU-nak még el kell ismernie hivatalos tagjelöltként, Koszovó pedig egyelőre csak társulási megállapodással rendelkezik.

Kapcsolódók

Kimaradt?