A Fekete-tenger aknamentesítéséről írt alá megállapodást csütörtökön három, a Fekete-tengerrel határos NATO-tagország, Törökország, Bulgária és Románia. Az aláírók az egyezményt az ukrajnai háború nyomán a térségben megnőtt aknaveszéllyel indokolták.

Yasar Güler török, Angel Tîlvăr román védelmi miniszter, valamint Atanasz Zaprjanov bolgár védelmi miniszterhelyettes Isztambulban írta alá a megegyezést. A bolgár kormány részéről hangsúlyozták, hogy a kezdeményezés „teljes mértékben békés célokat szolgál és egyetlen ország ellen sem irányul”, hozzátéve: a misszió nem kívánja helyettesíteni a NATO-t.

Az MTI által idézett Güler elmondta, a missziót a három ország tengerészeti parancsnokai vezetik, az elnökség pedig félévente rotálódik a tagok között. A török védelmi minisztérium egyik tisztségviselője azt mondta, hogy a megállapodás értelmében országonként három aknakereső hajó és egy parancsnoki hajó vesz részt a munkában. Güler aláhúzta, elképzelhető, hogy a munkacsoport a háború végeztével más, a Fekete-tengerrel határos országokban is vállalja az aknamentesítést. Hozzátette, hogy bár Ankara minden NATO-tagország segítségét örömmel veszi, a kezdeményezéshez csak a három aláíró ország hajói csatlakozhatnak.

Felhívta egyúttal a figyelmet az 1936-os Montreux-i Egyezményre, amely kizárólagos jogot biztosít Törökország számára a Boszporusz és a Dardanellák tengerszorosokon áthaladó hadihajók és ellátóhajók feletti ellenőrzésre. Ennek értelmében Ankara háború vagy háborús fenyegetés esetén lezárhatja a tengerszorosokat minden hadihajó előtt. A török kormány a múlt héten erre az egyezményre hivatkozva nem engedélyezte két, az Egyesült Királyság által Ukrajnának adományozott aknamentesítő hajó számára az áthaladást török vizeken.

Az ukrajnai háború 2022-es kitörését követően már több kereskedelmi hajó futott aknára a térségben, legutóbb december végén egy, a dunai Izmail kikötőjébe tartó teherszállító hajó. Törökország – mely mind Ukrajnával, mind Oroszországgal jó kapcsolatokat ápol – emellett együttműködik az ENSZ-szel, Kijevvel és Moszkvával annak érdekében, hogy felújítsák a világszervezet és Törökország közvetítésével 2022-ben született orosz-ukrán gabonaegyezményt, amely a háború ellenére lehetővé tette az ukrán exportot a Fekete-tengeren keresztül.