Miután a többi demokrácia-párti lapot a hatóságok bezárták, az utolsó független internetes portál „önként” lehúzta a rolót Hongkongban. A Peking-párti vezetés világossá tette: aki „attól tart, hogy nem képes betartani a törvényt”, annak „meg kell hoznia a szükséges döntéseket”.

December végén a rendőrség lerohanta a legnagyobb hongkongi ellenzéki újság, a Stand News irodáit, és őrizetbe vette a kiadvány hét jelenlegi és volt vezető szerkesztőjét és igazgatósági tagját „felforgató anyagok közlése vagy újraközlése” vádjával. A razzia nyomán a Stand News – amely a 2019-es demokráciapárti tüntetések, illetve a tiltakozók elleni bírósági eljárások elő közvetítéseivel vált népszerűvé – lehúzta a rolót, miután nemcsak a vezetőit, hanem a működését biztosító eszközeit is elvesztette.

Pár nappal később bezárt az utolsó még működő független hírportál. A CitizenNews a „romló környezetre” hivatkozott – arra, hogy a rendszerrel szemben kritikus és a rezsim által „bajkeverőknek” tekintett újságírói védtelenek a Peking által Hongkongra kényszerített nemzetbiztonsági törvénnyel szemben.

„Trójai ló”

Hongkong a Brit Birodalom része volt 1997. július elsejéig, amikor – egy 1984-es, Margaret Thatcher által aláírt nyilatkozat alapján – visszatért kínai fennhatóság alá. Peking vállalta, hogy fenntartja a város jogrendjét, benne a szólás- és sajtószabadsággal, Hongkong csak honvédelmi és diplomáciai kérdésekben függ majd a kínai kormánytól.

Az „egy ország, két rendszer” elve kisebb-nagyobb buktatókkal működött is 2019 közepéig, amikor Carrie Lam kormánya elkezdte az önálló jogrend lebontását.

A kiadatási törvény 2019 februárjában kezdeményezett módosítását a közvélemény egy része „trójai lóként” értékelte: egy köztörvényes ügy, egy fiatal nő meggyilkolása kapcsán fogalmazták meg, viszont felhasználhatták volna a kommunista rendszer bírálói – újságírók, politikusok, emberjogi aktivisták – eltüntetésére. A törvény alapján ugyanis a hongkongi hatóságoknak joguk lett volna feltartóztatni és kiadni a Peking által körözött személyeket annak ellenére, hogy Hongkongnak nincs közvetlen kiadatási egyezménye a szárazföldi Kínával.

A javaslat heves külföldi tiltakozást és óriási társadalmi ellenállást váltott ki. Június 9-én mintegy nyolcszázezer ember vonult utcára, a hétmilliós lakosság több mint tizede. Lam kormányzó júniusban felfüggesztette, majd szeptemberben visszavonta a tervezetet. Határozottan elvetette viszont a többi követelést, beleértve a rendőrség túlkapásainak és brutalitásának kivizsgálását, valamint a hongkongi törvényhozás tagjainak és magának a kormányzónak a közvetlen szavazással történő megválasztását.

A kiadatási törvény tervezett módosítása által kiváltott tüntetések 2020-ban is folytatódtak, és fokozatosan általános, a Peking által támogatott kormány elleni tiltakozássá alakultak át. A tüntetők többször megbénították a város közlekedését, és összetűzésekbe keveredtek a rendőrökkel. Válaszként a pekingi kormányzat 2020. júniusban bevezetett egy Hongkongra szabottan kidolgozott nemzetbiztonsági törvényt, amely akár életfogytig tartó büntetéssel sújtja a szakadár tevékenységet, a felforgatást, a terrorizmust, valamint a nemzetbiztonság veszélyeztetését, külföldi országokkal vagy külső elemekkel történő összejátszást.

Az utolsó szabad választás

A kiadatási törvény okozta elégedetlenségi hullám eredményeként 2019 végén a Peking-párti tábor elsöprő vereséget szenvedett a kerületi tanácsi választáson. Azóta azonban – a nemzetbiztonsági törvényre hivatkozva és azt felhasználva – a város vezetése folyamatosan számolja fel az ellenzéki mozgalmakat. A 2019-ben megválasztott tanácsosok több mint 70 százaléka a következő két év során lemondott, vagy kizárták őket különböző okok miatt.

A múlt hónapban tartott törvényhozási választásokon már nem is indulhattak „nem megfelelő” politikusok. A Peking által bevezetett nemzetbiztonsági törvény és az átalakított – kínai szóhasználattal: feljavított – választási rendelkezések alapján a potenciális jelölteknek előbb át kell menniük egy erre a célra létrehozott nemzetbiztonsági bizottság szűrőjén. Hogy mit gondolnak a fejleményekről a hongkongiak, azt jól szemlélteti, hogy miközben 2019-ben a szavazati joggal több mint hetven százaléka járult az urnákhoz, a decemberi voksoláson mindössze 30 százalék tartotta fontosnak a részvételt.

Jogállamiság kínai módra

A Stand News bezárása után a hongkongi rendőrség nemzetbiztonsági főosztályának parancsnoka, Steve Li tagadta, hogy a hatalom a független médiára vadászna, egyúttal arra buzdította az újságírókat, hogy ha meg akarják tartani a munkájukat, „ne legyenek elfogultak”. A hatóságok már tavaly nyáron világossá tették, mit értenek „elfogultság” alatt, amikor bezárták az Apple Daily demokráciapárti lapot. Alapítóját, Jimmy Lait már korábban bebörtönözték.

„Az újságírást nem minősítjük lázításnak” – hangoztatta a nyugati bírálatokat visszautasítva Carrie Lam hongkongi kormányzó. Majd hozzátette: „Ugyanakkor nem szabad eltűrni, hogy lázító tevékenységet folytassanak tudósítás leple alatt”.

Lam azt is cáfolta, hogy a portálok bezárásának köze volna a 2020 júniusában elfogadott nemzetbiztonsági törvény életbe ültetéséhez. „Semmi nem fontosabb Hongkongban, mint a jogállamiság. Ahogy mindenki másnak, az újságíróknak és a médiaszervezeteknek is tiszteletben kell tartaniuk a törvényt. Ha attól tartanak, hogy nem képesek betartani a törvényt, akkor el kell gondolkodniuk, és meg kell hozniuk a szükséges döntéseket” – mondta a kormányzó a CitizenNews „önkéntes bezárására” utalva.

A CitizenNews bezárása azért rendkívül fájdalmas, mert a 2017-ben alakult portál menedéket nyújtott a bezárt újságoktól szélnek eresztett, illetve a növekvő cenzúra miatt a közszolgálati médiától kilépett újságíróknak. Bezárásával megszűnt az utolsó jelentős, kínai nyelven közlő független médium Hongkongban.