Hetvenhárom évesen Michel Barnier Franciaország eddigi legidősebb miniszterelnöke, de egyelőre csak az „elnöki kisebbségre” támaszkodhat a párizsi nemzetgyűlésben. Az EU korábbi Brexit-főtárgyalójának túlélését paradox módon éppen a szélsőjobb támogatása biztosíthatja.

Emmanuel Macron csütörtökön véget vetett a két hónapja tartó bizonytalanságnak, és Michel Barnier személyében kinevezte az új miniszterelnököt a csúfosan elveszített nemzetgyűlési választások után.

A konzervatív politikusnak – aki levezényelte a Brexit-megállapodáshoz vezető tárgyalásokat az Európai Unió és Nagy-Britannia között – nem lesz könnyű dolga. Nem támaszkodhat parlamenti többségre, miközben a baloldali ellenzék máris bejelentette, hogy bizalmatlansági indítványt készít ellene.

Megosztott parlament

Mint arról beszámoltunk, a június végi, július eleji előrehozott parlamenti választások nem éppen a várakozások szerinti eredményt hozták. A június 9-i európai választások kiábrándító eredményei után Macron elnök arra számított, hogy a parlamenti voksolás megtöri a Nemzeti Tömörülés (RN) lendületét. Ehhez képest a leggyakrabban bevándorlásellenesként jellemzett radikális párt a nemzetgyűlési választásokon tovább növelte támogatottságát, csaknem megduplázva eredményét 2022-höz képest.

Noha a július 7-i második fordulóban a baloldali és a centrista pártok koordinált visszalépésével sikerült megakadályozni a szélsőjobb hatalomra kerülését, az eredmény egy soha nem látott patthelyzet: az 577 tagú francia nemzetgyűlésben három, nagyjából egyforma tábor áll szemben egymással.

A Macront támogató Ensemble (Együtt) szövetség elveszítette a mandátumai több mint harmadát. Az „elnöki kisebbség” (166 fővel) és a szélsőjobb (142) mellett a baloldali pártok Új Népfront (NFP) nevű szövetsége 193 képviselővel rendelkezik. Barnier pártja, a Köztársaságiak a negyedik helyen végzett 47 képviselővel, miközben a parlamenti többséghez legalább 289 mandátumra van szükség.

A legfiatalabbtól a legidősebbig

Michel Barnier a jobboldali Köztársaságiak (Les Républicains, LR) veterán politikusa. Három éve Macron elnök kihívója akart lenni, de a párt belső választásán végül Valérie Pécresse nyerte el a jelöltséget. Barnier akkor többek között a bevándorlás korlátozását szorgalmazta.

Barnier Franciaország legidősebb miniszterelnöke az Ötödik Köztársaság 1958-as megalakulása óta. További pikáns részlet, hogy a tisztséget éppen a mindenkori legfiatalabb kormányfőtől, a 2024. január 9-én mindössze 34 évesen kinevezett Gabriel Attaltól veszi át.

A stafétaváltáskor egyébként Attal azt mondta: „a francia politika beteg, de lehetséges a gyógyulás, ha mindannyian egyetértünk abban, hogy eltávolodunk a megosztottságtól”. Ez egybecseng Macron hivatalának közleményével, amely szerint Michel Barnier kinevezésével az elnök biztosítani akarja, hogy a miniszterelnök és a leendő kormány „a lehető legnagyobb stabilitást és a lehető legszélesebb egységet kínálja”.

Macron–Le Pen kormány?

Macron döntése alaposan kivágta a biztosítékot a magát a választások győztesének tekintő baloldalnál, amely a demokrácia megcsúfolásának tekinti Barnier kormányfőségét. A választást ellopták a franciáktól – jelentette ki Jean-Luc Mélenchon, az Új Népfront egyik vezetője, aki nehezményezte, hogy a kormányfő nem a győztes pártból, hanem a választásokon utolsó helyen végzett alakulatból kerül ki. "Ez most lényegében egy Macron-Le Pen kormány" - mondta Mélenchon a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) vezetőjére utalva.

Szombaton több százezren tüntetettek Macron döntése ellen Franciaország 130 településén, a baloldal vezetői pedig eleve elutasították a találkozást a miniszterelnökkel a nemzetgyűlésben tartandó beiktatási beszéde előtt.

A NFP készíti a Barnier elleni bizalmatlansági indítványt, azonban nem sok eséllyel, úgy tűnik. Az elmúlt napok történései alapján valószínű, hogy Michel Barnier számára a RN biztosíthatja a hiányzó szavazatokat a bizalmi szavazás túléléséhez. (A két pártnak együtt 304 képviselője van a nemzetgyűlésben, jóval több az abszolút többséget jelentő 289-nél.)

Noha a Nemzeti Tömörülés nem venne részt miniszterekkel a kormányban, Marine Le Pen jelezte, hogy az együttműködés alapfeltételei adottak, azaz Michel Barnier olyan ember, aki „tiszteli valamennyi politikai erőt”. Jordan Bardella, aki a Nemzeti Tömörülés miniszterelnök-jelöltje volt a júliusi választáson, közölte, hogy az új kormányfőt a szavai, a tettei és a készülő költségvetés alapján ítélik meg. Utóbbi kapcsán megemlítette, hogy az RN a megélhetési költségeket, a biztonságot és a bevándorlást jelentős vészhelyzetnek tartja, és készen áll bevetni „a politikai fellépés minden eszközét”, ha a következő hetekben nem történik előrelépés ezek tekintetében.

A kormánynak október elsejéig kell a parlament elé terjeszteni a költségvetést. A törvény kidolgozását már az Attal-kormány elkezdte, de egyelőre nem tudni, hogy milyen mértékben sikerült megoldásokat azonosítani az elszabadult deficit csökkentésére. Párizsnak szeptember 20-ig kellene elküldeni Brüsszelbe a kiadásai csökkentésére vonatkozó többéves tervét a túlzottdeficit-eljárás részeként, viszont a Barnier-kormány egyik első intézkedéseként halasztást kért az Európai Bizottságtól. (Az uniós szabályok a GDP 3 százalékában határozzák meg a költségvetési hiány maximális szintjét, de ez Franciaországban tavaly 5,5 százalék volt, és idén pedig a tervezett 4,4 százalék helyett 5,6 százalékkal számolnak.)

A helyzet azért paradox, mert az előrehozott választások kiírását – majd a két forduló közötti „köztársasági front” létrehozását is – éppen a Nemzeti Tömörülés hatalomtól való távoltartásával indokolták. A parlamenti választások július 7-i, második fordulója előtt a centrista, baloldali és jobb-közép pártok jelöltjei rendre visszaléptek az esélyesebb riválisuk javára, hogy megakadályozzák a Nemzeti Tömörülés győzelmét. Lényegében egy referendum volt a szélsőjobb ellen – mutatott rá a France24 televízióban Renaud Foucart, a Lancaster Egyetem adjunktusa, aki szerint Barnier kinevezésével Macron elnök egyedülálló lehetőséget kínál Le Pen pártjának: a királycsináló szerepét, nulla felelősséggel párosítva.