Tömeges, főként Z generációs fiatalok által szervezett tüntetések zajlanak Indiában. A demonstrálók szerint a kormány manipulálta a választói névjegyzékeket, és milliókat fosztott meg szavazati jogától. A tömeges őrizetbe vételek és a főváros lezárása annak a bizonyítéka, hogy az ifjúsági mozgalom komoly kihívás elé állítja a több mint tizenkét éve kormányzó Narendra Modit.

A rendőrség ezreket vett őrizetbe Újdelhiben a hétvégén azokon a tüntetéseken, amelyeket az ellenzék hirdetett meg Gyanesh Kumar választási főbiztos lemondását követelve. Őt azzal vádolják, hogy a kormánypárt javára manipulálta a választói névjegyzékeket, milliókat fosztva meg a szavazati joguktól.

A hatóságok ideiglenesen lezártak több metróállomást, megszakítottak egyes vasúti összeköttetéseket, valamint korlátozták a mobilinternet-szolgáltatást. A többnyire fiatal tüntetők azonban az internetkorlátozásokat kijátszva elárasztották a közösségi médiát a hatósági erőszakot és a rendkívül rossz fogvatartási körülményeket dokumentáló képekkel.

A választói névjegyzék 2025-ben elindított felülvizsgálata nyomán több mint 130 millió választót töröltek a listákról. Az ellenzék és a tiltakozók szerint az intézkedés politikai indíttatású, és a kormányzó Bháratíja Dzsanata Pártnak (BJP) kedvez, míg a választási bizottság és Narendra Modi miniszterelnök pártja azt állítja, hogy kizárólag a kettős vagy szabálytalan bejegyzések kiszűréséről van szó.

A hétvégi tiltakozást a nagymúltú ellenzéki Kongresszus Párt és a Csótány Néppárt (Cockroach Janta Party, CJP) hirdette meg. Az ifjúsági mozgalom eredetileg internetes szatirikus kampányként indult, miután India főbírája a munkanélküli fiatalokat csótányokhoz hasonlította. A bélyeget saját jelképükké tették a fiatalok.

A mozgalom három vezetőjét – Abhijeet Dipkét, Saurav Dast és Ashutosh Rankát – szombaton őrizetbe vették, amint Mumbaiból érkező repülőjáratuk leszállt Újdelhiben, még mielőtt a tüntetés helyszínére mehettek volna. A rendőrség egy nappal később azzal a feltétellel engedte szabadon őket, hogy egy évig nem sértik meg a közrendet – közölte Ratna Singh, a CJP jogi képviselője közösségi oldalán. Nem világos, hogy a feltétel pontosan mit jelent, illetve korlátozza-e a részvételüket a további tüntetéseken. A mozgalom vezetői mindenesetre közölték: a választási főbiztos lemondásáig folytatják a demonstrációkat. „A helyzet oda fajult, hogy az állam háborúban áll a saját polgáraival” – jelentette ki a fogdából távozó Das, aki egyben a „csótányok” szóvivője is.

A hatóságok bejelentették, hogy a jövőben a demonstrálók nem foglalhatják el a tömegtüntetések hagyományos helyszínét, a delhi Dzsantar Mantar obszervatóriumot – helyette három új helyszínt jelöltek ki. A 18. századi csillagvizsgáló adott otthont a nyári megmozdulásoknak. Ezekhez köthető a CJP mozgalommá alakulása, és itt aratta első komoly győzelmét is. Az orvosi felvételi vizsgatételek kiszivárogtatása és az érettségi értékelése körüli zavarok miatt tiltakozó fiatalok többhetes ülősztrájkkal lemondásra késztették az oktatási minisztert, és ezzel ritka vereséget mértek a több mint tizenkét éve hivatalban lévő Narendra Modira.

A mozgalom hangsúlyozza, hogy nem pártpolitikai, hanem demokratikus jogokat védő kezdeményezés. Egyes elemzők szerint azonban ezúttal többről van szó, mint a nyári megmozdulások idején, mivel a tét is nagyobb. A vita nem pusztán a választási szabályokról szól, hanem arról, hogy az indiai fiatalok milyen demokráciát és politikai részvételt szeretnének. Nem ez lenne az első eset, hogy egy egyetlen ügy köré szerveződő, úgynevezett „single issue” tiltakozó mozgalom politikai szervezetté alakul.

Elemzők szerint a többnyire Z-generációs fiatalokból álló CJP eltér a korábbi ellenzéki megmozdulásoktól. Széles társadalmi támogatottságot élvez, ezért nehezebb „államellenes” vagy „terrorista” csoportként megbélyegezni. Ez komoly kihívás elé állítja a társadalmi legitimációra gyakran hivatkozó hindu nacionalista miniszterelnököt. Megfigyelők szerint ugyanis Narendra Modi politikai sikerének egyik kulcsa eddig az volt, hogy az ellenfeleit sikeresen gyengítette vagy elszigetelte: vagy jelentéktelen figurákként, vagy pedig „terroristákként” és „nemzetellenesekként” állította be őket. A CJP esetében kevésbé alkalmazható a korábban bevált stratégia, mert a „csótányok” annyira sokféle társadalmi réteget jelenítenek meg, hogy nehéz az egész mozgalmat ugyanazzal a retorikával démonizálni.

A fiatalok azért is kényelmetlen ellenfelek, mert a közösségi médián keresztül közvetlenül alakítják a nyilvánosságot, így kikerülik a kormány által ellenőrzött médiacsatornákat. A BJP maga is használja a digitális kampánytechnikákat, amelyeket sikeresen ötvöz a hindu nacionalista ideológiával és a hierarchiára épülő politikai kultúrával. A Z generáció azonban kevésbé fogadja el az ilyen típusú tekintélyelvűséget, ezért a korábbi politikai módszerek kevésbé hatékonyak velük szemben. Gyan Prakash princetoni történész ezt úgy fogalmazta meg a New York Timesnak, hogy „a régi forgatókönyv már elöregedett, kifáradt, nem működik”, és emiatt a hatalom egyre inkább a rendőri eszközökre támaszkodik. A Reuters beszámolója szerint a rendvédelmi szervek több, a hétvégi tiltakozásokról tudósító újságíróval szemben erőszakosan léptek fel. A hírügynökség egyik munkatársát is rövid időre őrizetbe vették. Több újságírót bántalmaztak, a telefonjukat elkobozták, noha jól látható módon jelezték, hogy a sajtót képviselik.

Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosi Hivatala aggodalmát fejezte ki a tüntetések előtt és alatt végrehajtott tömeges őrizetbe vételek miatt. Az Amnesty International emberi jogi szervezet szerint az őrizetbe vételek azt jelzik, hogy az indiai kormány igyekszik elhallgattatni a kritikus hangokat.

Az indiai miniszterelnök a „nincs itt semmi látnivaló” taktikát alkalmazza, és igyekszik távolságot tartani az ellenzéki megmozdulásoktól. A közösségi médiában gyakran posztoló Narendra Modi oldalán utalást sem találni a választói névjegyzék körüli vitákra vagy a tüntetésekre. Helyette születésnapi köszöntők, vallási témájú üzenetek és a hivatalos programjairól készült beszámolók jelennek meg. Pártjának képviselői viszont visszautasították a tüntetők követeléseit, „anarchistáknak” nevezve őket.

A rendőri túlkapások ellenére a tiltakozások vasárnap és hétfőn is folytatódtak. Az ellenzéki pártok több száz tagja a Legfelsőbb Bíróság felé vonult, hogy petíciót nyújtson be a választási főbiztos lemondását követelve. Rahul Gandhi, a Kongresszus Párt frakcióvezetője a megmozdulásokat az alkotmány védelméért folytatott küzdelemként jellemezte, és kijelentette, hogy nem hátrálnak meg.

Indiában legközelebb 2029-ben lesznek országos törvényhozási választások. A BJP 2024-ben, két parlamenti ciklus után elvesztette abszolút többségét az alsóházban, és koalícióra kényszerült. Ennek alapján sok elemző Modi hatalmának erózióját jósolta, azonban a 2026 tavaszán tartott állami (tartományi) választásokon az indiai kormányfő pártja a vártnál jobban szerepelt.