Nem feltétlenül a vezetői tisztség a cél, a főnöknek is lehet ellentmondani, a fizetésemelésre nem szeretnének éveket várni. A Z generáció fiataljai másként gondolkodnak a munkáról, a karrierről és a munkahelyi tekintélyről, mint az idősebb nemzedékek. De vajon túl nagyok az elvárásaik, vagy egyszerűen olyan kérdéseket tesznek fel, amelyeket korábban kevesen mertek? És mit szólnak mindehhez a munkáltatók? – ezek a témakörök hangzottak el egy marosvásárhelyi üzleti konferencián. 

Egy jó állás, biztos fizetés, majd néhány év múlva előléptetés. Sokáig nagyjából így nézett ki az elképzelés a sikeres karrierről. A fiatalabb generáció számára már egyáltalán nem ennyire egyértelmű a képlet. Nem mindenki akar főnök lenni, nem a beosztásban méri a sikert, és azt sem tartja természetesnek, hogy a vezető szava megkérdőjelezhetetlen.

A Z generáció számára a munkahely nem csupán a pénzkeresetről szól. Fontos, hogy fejlődhessenek, értelmes feladatokat kapjanak, meghallgassák a véleményüket, és tudják, mire számíthatnak. A munkáltatóknak is megvannak a maguk elvárásai. Egy vállalkozás számára nem mellékes, hogy a fiatal, akinek a képzésébe időt és pénzt fektet, néhány év múlva is a cégnél dolgozik-e.

A Romániai Magyar Üzleti Egyesület marosvásárhelyi, Időtálló Korrelációk című rendezvénye keretében a Z generációs fiatalok beszéltek arról, hogyan képzelik el a munkához és a munkáltatókhoz való viszonyukat. A közönségben főként vállalkozók ültek, akiknek alkalmuk nyílt így közvetlenül is megismerni a fiatalok szempontjait.

A főnöki szék nem mindenkinek vonzó

A karrierépítés hagyományos elképzelés szerint az előrelépés egyet jelent a magasabb beosztással. Mint kiderült, a fiatalok közül sokan nem szeretnének vezetői pozícióba kerülni. Nem vonzza őket a mások irányításával járó felelősség és stressz, inkább a saját szakterületükön szeretnének fejlődni. Számukra a siker nem azt jelenti, hogy egyre több beosztottjuk lesz. Véleményük szerint egy jó szakember is lehet sikeres anélkül, hogy valaha vezetővé válna.

Ez a hozzáállás a munkáltatóktól is másfajta gondolkodást kíván. Nem elég azzal motiválni egy alkalmazottat, hogy néhány év múlva vezető lehet belőle. Érdemes inkább megkérdezni, hol szeretne tartani öt vagy tíz év múlva, milyen szakmai és személyes céljai vannak, és ezek megvalósításában hogyan tudna segíteni a munkáltató.

Van, akinek egy továbbképzés, egy új feladat vagy a tanulmányai támogatása jelent többet, mint egy hangzatos munkaköri megnevezés. A lényeg, hogy érezze: nem egy helyben toporog, hanem halad valamerre.

A fizetésemelés ne csak ígéret legyen

A pályakezdők elfogadják azt, hogy az első munkahelyükön még tanulniuk kell, tapasztalatot kell szerezniük, és meg kell ismerniük a cég működését, így ez kevesebb fizetéssel jár. Azt viszont szeretnék előre látni, hogy a fejlődés mikor és milyen feltételekkel eredményezhet magasabb bért.

Az általános ígéretek helyett konkrétumokra kíváncsiak. Ha jól dolgoznak, mikor kaphatnak fizetésemelést? Milyen eredményt kell elérniük ahhoz, hogy előreléphessenek? Milyen lehetőségeik lesznek egy vagy két év múlva? Szerintük ezeket a feltételeket már előre írásban kellene rögzítsék. Például egy sikeresen befejezett projekt fizetésemeléssel vagy bónusszal járhatna.

A kiszámíthatóság fontos számukra. Ha a munkáltató valamit megígér, szeretnék, ha be is tartaná. Természetesen egy vállalkozás gazdasági helyzete változhat, és előfordulhat, hogy egy tervezett béremelésre végül nincs pénz. A fiatal munkavállaló számára azonban ez akkor is csalódás lehet.

A fizetés mértéke nem csak ambíció kérdése. Bugár Anna, a Gazdasági Tanácsadó Klub alelnöke példaként elmondta, egy olyan városban, mint Kolozsvár, ahol a lakbérek és a megélhetési költségek magasak, egy pályakezdő számára már az önálló élet megteremtése is komoly kihívást jelenthet. 

A fiatalok tehát nem feltétlenül szeretnének azonnal sokat keresni, de azt alapvetőnek tartják, hogy a munkájukból meg tudjanak élni.

A tisztelet nem beosztáshoz kötött

A generációk közötti egyik legszembetűnőbb különbség a tekintélyhez való viszonyban mutatkozik meg. A fiatalabbak kevésbé hajlamosak elfogadni valamit csak azért, mert azt egy idősebb vagy magasabb beosztású ember mondja. Ha valamivel nem értenek egyet, megfogalmazzák a véleményüket. Ez pedig már az iskolában is megfigyelhető.

A változásnak a munkahelyeken is lehet jelentősége. Egy alkalmazott, aki nem fél jelezni a problémákat, új ötletekkel és megoldásokkal is előállhat, de ehhez olyan vezető kell, aki nem személyes támadásként éli meg a kritikát.

A jó főnöknek nemcsak irányítania kell, hanem figyelnie is a munkatársaira. Ha egy korábban bevált módszer már nem működik, hajlandónak kell lennie változtatni rajta. A rendszeres visszajelzés szintén alapvető elvárás. Ha egy alkalmazott valamit rosszul végez, azt nem hónapokkal később kell közölni vele. Hiszen amíg nem kap visszajelzést, joggal hiheti, hogy megfelelően dolgozik.

A cégvezető feladata nem merülhet ki a feladatok kiosztásában és számonkérésében. A munkatársak fejlődését is segítenie kell.

Miért fektessen egy cég abba, aki két év múlva továbbáll?

A fiatalok elvárásai mellett elhangzott a munkáltatók szempontja is. Egy vállalkozás számára a munkaerő képzése, a megfelelő munkakörülmények és a szakmai fejlődés biztosítása komoly befektetést jelenthet. De mi történik, ha az alkalmazott, akire jelentős összegeket költöttek, két év múlva felmond? – fogalmazták meg a kérdést a beszélgetésen résztvevő üzletemberek. Közölték, egyes cégvezetők már eleve azzal számolnak, hogy a fiatalok egy-három évente munkahelyet válthatnak.

A helyzet jól mutatja a két oldal közötti feszültséget. A fiatalok szeretnék, ha a munkahelyük támogatná a fejlődésüket, a cégek viszont joggal várják, hogy a befektetett időnek és pénznek hosszabb távon is legyen eredménye.

A munkaviszony így nemcsak arról szól, hogy mit tud nyújtani a munkáltató, hanem arról is, mennyire elkötelezett és felelősségteljes a munkavállaló.

Tizenhét évesen a TikTok a pályaválasztási tanácsadó 

Miközben a munkáltatók már a fiatal alkalmazottak megtartásán gondolkodnak, a középiskolások egy része még azt sem tudja, milyen szakmát válasszon – derült ki a beszélgetésen. Tizenhat-tizenhét évesen nem könnyű eldönteni, mivel szeretne foglalkozni a fiatal. A diákoknak nem mindig van lehetőségük arra, hogy alaposabban megismerjék a különböző foglalkozásokat.

Incze Jázmin, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum tizenegyedik osztályos diákja szerint sokan éppen ezért a közösségi médiában, például a TikTokon keresnek inspirációt. Egy-egy videó alapján viszont könnyű téves képet alkotni egy szakmáról. Ami a képernyőn érdekesnek és vonzónak tűnik, a valóságban egészen más lehet.

Jázmin számára az ökológia és a természetvédelem fontos, de az is, hogy későbbi munkájának ne csak saját maga, hanem mások számára is legyen haszna. Szerinte a pályaválasztásban a tanároknak is komoly szerepük van. Egy pedagógus hozzáállása meghatározhatja, hogy a diák megszeret-e egy tantárgyat, vagy éppen elveszi tőle a kedvét – tette hozzá.

A külföldi továbbtanulás sem feltétlenül egyértelmű választás. Jázmin egyelőre inkább itthon maradna. Ebben a családjához és barátaihoz való kötődése és a román nyelvtudásával kapcsolatos bizonytalansága is szerepet játszik.

Mesterséges intelligencia: segítség vagy könnyebbik út?

A mai diákok számára a mesterséges intelligencia már a mindennapok része. Használhatják arra, hogy jobban megértsenek egy tananyagot, magyarázatot kérjenek, vagy eligazodjanak egy nehezebb feladatban – mondták el a beszélgetésen.

A különböző korosztályokat képviselő meghívottak szerint a gond ott kezdődik, amikor már olyan feladatokat is a mesterséges intelligenciával végeztetnek el, amelyekhez mindössze néhány perc önálló gondolkodásra lenne szükség. Közölték, a mesterséges intelligencia akkor igazán hasznos, ha segíti, nem helyettesíti a gondolkodást.

Egy jó csapat a jó főnöknél is fontosabb lehet

A munkahelyi elégedettséghez nemcsak fizetés és szakmai fejlődés kell, hanem közösség is – hangsúlyozzák a fiatalok. Sokan már középiskolásként diáktanácsokban, egyetemistaként szakkollégiumokban vagy más szervezetekben tevékenykednek. Rendezvényeket szerveznek, együtt dolgoznak, barátságokat kötnek. Amikor azonban munkába állnak, ezek a közösségi élmények gyakran hiányozni kezdenek.

A munka és az egyetem mellett egyre nehezebb időt találni a barátokra és a közös programokra. A civil szervezetek ezért továbbra is fontos találkozási és együttműködési lehetőséget jelenthetnek.

A közösség szerepe az otthoni munkavégzés kérdésénél is fontos – hangsúlyozták. Bár a fiatalok értékelik a rugalmasságot, a személyes találkozásokat és az irodai közösséget sem tartják mellékesnek. Az otthoni munkavégzést elfogadhatónak tartják, ha a feladatok lehetővé teszik, és nem csökken a hatékonyság.

A marosvásárhelyi rendezvény egyik gyors kérdés-válasz részében a fiataloknak arról is dönteniük kellett, hogy a jó főnököt vagy a jó csapatot választanák. A válaszok között egyértelműen a jó csapat szerepelt.

Nem a névjegykártyán szereplő cím számít

A vezetői beosztás, a társadalmi státusz vagy a szakmai tudás jelent nagyobb értéket? Amikor ez a kérdés felmerült, a fiatalok egyhangúlag a tudás mellett foglaltak állást.

Egy hangzatos menedzseri címből nem derül ki, hogy valaki mennyire ért a munkájához vagy mekkora felelősséget vállal. Egy jól képzett szakember többet is kereshet, mint valaki más egy vezetői beosztásban – hangsúlyozták.

Hasonlóan gondolkodnak a nők vezetői szerepéről és a nemek közötti egyenlőségről is. Közölték, a szakmai tudásnak és az alkalmasságnak kell meghatározónak lennie, nem annak, hogy valaki nő vagy férfi.