Az orosz egységet méltatta Vlagyimir Putyin orosz elnök a moszkvai Luzsnyiki Stadionban pénteken a Krím Ukrajnától való elcsatolásának 8. évfordulóján megtartott beszédében, miközben az orosz fegyveres erők folytatták az Ukrajna elleni offenzívájukat.

„Régóta nem volt nálunk akkora egység, mint most” – hangoztatta Putyin a harcoló katonák példájára hivatkozva a stadionban, ahol a belügyminisztérium adatai szerint 95 ezres éljenző-zászlólengető tömeg gyűlt össze egy nagyszabású ünnepi koncertre, az aréna falain kívül pedig további 103 ezren figyelték kivetítőkön az eseményt.

A 69 éves vezető a soknemzetiségű orosz nép sorsközösségével kapcsolatban az orosz alkotmányra, a Moszkva által különleges hadműveletként emlegetett, Ukrajna elleni háborúban harcoló katonák önfeláldozásával kapcsolatban pedig a Bibliára hivatkozott. Arról beszélt, hogy „nincs nagyobb szeretet annál, mint ha valaki a lelkét adja barátaiért”.

A háború elindításának célja Putyin szerint a Donyec-medencei civilek megmentése volt a „népirtástól” és a szenvedéstől.

A nyolc évvel ezelőtti eseményről szólva, amelyet az orosz hivatalos nyelvezet „újraegyesítésként” emleget, azt mondta, hogy a Krímet „megalázó” helyzetből kellett kiragadni – Ukrajna nevét nem ejtette ki –, amelyben csak a maradékelv alapján jutott neki a költségvetésből. Felsorolta a jelentősebbeket az ott 2014 óta végrehajtott orosz beruházások közül.

Az elnök beszédének közvetítése egyébként a Rosszija 24 televízió élő adásában megszakadt, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint műszaki okokból.

Putyin egy, a Krím és Szevasztopol fejlesztése ügyében csütörtökön megtartott tanácskozáson arra bátorította az orosz nagyvállalatokat, köztük a bankokat, hogy bekapcsolódjanak az ottani projektekbe, mert már nincs mitől félni. Sok orosz cég korábban, a nyugati szankcióktól tartva, nem képviseltette magát a félszigeten.

Az elnök azt hangoztatta, hogy a gazdasági büntetőintézkedések a nehézségek mellett új lehetőségeket is jelentenek.

A Krím elcsatolását pénteken országszerte megünnepelték Oroszországban

Oroszország 2014-ben csatolta el a Krímet Ukrajnától, a Kijevben végbement, erőszakkal kísért politikai fordulat nyomán, a félszigeten megrendezett népszavazás eredményére hivatkozva. Ennek legitimitását a nemzetközi közösség túlnyomó többsége nem ismerte el – hivatalosan még Fehéroroszország sem –, és a nyugati világ elítélte az annexiót.
Több nyugati politikus és jogi szakértő a genocídium emlegetésének jogosságát is kétségbe vonta a délkelet-ukrajnai konfliktussal kapcsolatban, amely 2022-es ukrajnai háború kirobbantása előtt nyolc éve kezdődött, és mintegy 14 ezer ember életét követelte.