A több mint 1400 izraeli civil halálát okozó október 7-i támadás értelemszerű szolidaritást váltott ki világszerte. Az izraeli hadsereg szárazföldi hadműveleteit előkészítő, másfél hete tartó légi és tüzérségi bombázások azonban olyan humanitárius helyzetet teremtettek a Gázai övezetben, amely kényelmetlen egyensúlyozásra kényszeríti a Nyugatot.

A Hamász palesztin iszlamista szervezet október 7-i támadása óta mindenki arra vár, hogy az izraeli hadsereg bevonul a Gázai övezetbe. Ez egyelőre nem történt meg, noha a zsidó állam nagy erőket vonultatott fel a 40 km hosszú és 10 km széles övezet határainál. Bevonulás helyett az izraeli légierő és tüzérség szakadatlanul lövi a világ legsűrűbben lakott területét. Naponta ezer bombát dobtak le Gázára az offenzíva első hetében. Egész negyedek váltak a földdel egyenlévő, a halálos áldozatok száma elérte a 3000-et (közülük 940 gyermek és 1032 nő), a sebesülteké pedig a tízezret is meghaladja.

Moszkva, Peking kilóg a sorból

Oroszország aggodalmát fejezte ki ugyan a közel-keleti helyzet miatt, de óvakodott attól, hogy egyértelműen elítélje a Hamász brutális támadását, amely civilek százainak életét követelte. A kérdéssel foglalkozó cikkek azzal magyarázták Moszkva viselkedését, hogy Oroszország nagymértékben függ Irántól, „a Hamász pártfogójától”, amelytől az ukrán városok és polgári infrastruktúra ellen bevetetett drónok tömegeit vásárolja. Oroszország másik szövetségese, Kína sürgette a „releváns feleket”, hogy a civilek védelme érdekében azonnal szüntessék be a harcokat, hozzátéve, hogy „a konfliktusból való alapvető kiút a kétállami megoldás végrehajtásában és egy független palesztinai állam létrehozásában rejlik”. A reakció dühös választ váltott ki Tel-Avivban. Izrael pekingi nagykövetsége jelezte, hogy „nem akkor van itt az ideje a kétállami megoldás sürgetésének, amikor embereket mészárolnak le az utcán”.

Kapcsolódó

Szakértő: a sűrűn lakott Gázában rendkívül nehéz megkímélni a civil lakosságot

A biztonságpolitikai szakértő szerint az izraeli helyzet egy regionális háború veszélyét is magában hordozza.  

Izrael Gáza szakértő

Ezzel szemben a nyugati vezetők kivétel nélkül határozottan elítélték a Hamász mészárlását, és teljes mellszélességgel kiálltak Izrael mellett. A válság első napjaiban a nyugati sajtóban uralkodó narratíva többnyire arra szorítkozott, hogy Izraelnek joga van megvédeni magát; ez óhatatlanul járulékos áldozatokkal jár különösen, hogy a Hamász élőpajzsként használja a Gázai övezet polgári lakosságát.

Nyugati fordulat

Az utóbbi napok fejleményei nyomán azonban a Nyugat kényelmetlen egyensúlyozásra kényszerül. Egyre-másra jelennek meg az olyan politikusi nyilatkozatok, amelyek a civilek védelmének fontosságára figyelmeztetik a tel-avivi kormányt, és a média is jobban figyel az izraeli katonai válasz humanitárius következményeire. Az amerikai kormányzathoz közelállónak tekintett sajtóorgánumok is gyakran közölnek a fenti narratívába nehezen illeszkedő beszámolókat (például itt).

Emmanuel Macron francia elnök figyelmeztette Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, hogy Izraelnek tiszteletben kell tartania a „nemzetközi humanitárius jogot”. Egyúttal arra is utalt, hogy a Hamász akcióinak az elítélése nem összeegyeztethetetlen a palesztin ügy támogatásával. „Akik összekeverik a palesztin ügyet a terrorizmus igazolásával, hármas hibát követnek el: erkölcsi, politikai és stratégiai hibát” – hangoztatta Macron.

Pár napja még úgy tűnt, hogy az Egyesült Államok elnökére csekély nyomás nehezedik, „hogy megfékezze Izraelt”. Kedden azonban a Washington Post arról írt, hogy „a demokraták egysége kezd megroppanni az izraeli-gázai konfliktus kapcsán”. A cikk szerint – a gázai humanitárius helyzet romlása miatt – egyre több demokrata sürgeti a Fehér Házat, hogy tegyen határozottabb lépéseket az izraeli válasz fékezésére.

Korábban Biden szövetségesei arra koncentráltak, hogy a republikánusok ne vádolhassák a demokratákat Izrael katonai válaszának aláásásával, ez ugyanis csökkentheti az elnök újraválasztási esélyeit 2024-ben. Újabban azonban egyre több demokrata kezdi sürgetni a Biden-adminisztrációt, hogy „bátorítsa erélyesebben Izraelt” a polgári áldozatok korlátozására, illetve biztosítsa, hogy az ártatlan palesztinok hozzájutnak a létfontosságú segélyekhez. A Washington Post emlékeztet, hogy miközben az amerikai elnök izraeli látogatásra készül, a Fehér Ház elkezdte hangsúlyozni a humanitárius segélyek Gázába jutásának fontosságát, illetve az Izrael által támadott övezetekből menekülő palesztinok kijutásának biztosítását.

„Kollektív büntetés”

Korábban a humanitárius jog betartására figyelmeztette Izraelt az Európai Unió külpolitikai főképviselője, Josep Borrell is, miután Yoav Gallant izraeli védelmi miniszter bejelentette a Gázai övezet teljeskörű blokádját.

A CNN emlékeztet, hogy a blokádot számos független ENSZ-szakértő is elítélte. Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosi Hivatala által kiadott közlemény felhívta a figyelmet, hogy a Gázai övezet 2,3 millió lakójának, köztük egymillió gyermeknek az elvágása a víz, üzemanyag és villanyáram-szolgáltatástól a nemzetközi jogba ütközik. „Ez kollektív büntetésnek minősül” – szögezték le hozzátéve, hogy „nem igazolható az ártatlan civilek ellen válogatás nélkül elkövetett erőszak, akár a Hamász, akár az izraeli erők részéről. Ezt a nemzetközi jog szigorúan tiltja, és háborús bűnnek minősül”.

Francesca Albanese, az ENSZ palesztinai emberi jogi jelentéstevője egyúttal felhívta a figyelmet a konfliktussal kapcsolatos veszélyes narratívára, amely teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a palesztinok elleni erőszak történetét. Hangsúlyozta: senki nem vitatja el Izrael jogát az önvédelemhez, de az önvédelemnek is „vannak szabályai”, és ez nem foglalja magában a „civilek elleni válogatás nélküli támadásokat, az éheztetést vagy az infrastruktúra lerombolását”. „Mindenekelőtt elborzaszt a narratíva, a diskurzus, mert lehetséges és szükséges kiállni a palesztinok és az izraeliek mellett is anélkül, hogy az etikai relativizmushoz és szelektív felháborodáshoz vezetne, vagy ami még rosszabb, erőszakra szólítanánk fel” – hangsúlyozta az ENSZ jelentéstevője.

A New York-i székhelyű Human Rights Watch ugyancsak felhívta a figyelmet, hogy a Hamász túszejtése a háborút és az emberi jogokat szabályozó genfi egyezményekbe ütközik, ugyanakkor Izrael reakciója szintén háborús bűnökkel kapcsolatos nyomozás tárgyát képezheti.

Nemzetközi jogi szakértők szerint a blokád akkor tekinthető háborús bűnnek, ha civilek ellen irányul - nem a Hamász katonai képességeinek aláásására szolgál -, illetve ha aránytalanul sok polgári áldozattal jár a közvetlen és konkrét katonai előnyhöz képest.