Megindította az Európai Bizottság (EB) az európai uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást Lengyelországgal szemben a vitatott igazságügyi reform miatt - jelentette be szerdán a brüsszeli testület.

Ez az első alkalom, hogy valamely tagállammal szemben aktiválják az „atomfegyverként” is emlegetett, eddig példa nélküli eljárást. A szakembereket ugyanakkor nem lepte meg a bejelentés, bennfentes források ugyanis nemrég arról számoltak be, hogy Varsónak mindössze napjai vannak rá, hogy a kifogásolt intézkedések visszavonásával vagy módosításával elkerülje a szankciókkal is fenyegető eljárást.

A 7-es cikkely egy eljárások sorozatából álló vizsgálatot jelent, amikor az EP-ben ülő képviselőknek és a tanácsban szavazó kormányoknak egymás után többször, igen nagy többséggel azt kell kimondaniuk, hogy egy tagállamban súlyosan sérült a demokratikus rend, és szerintük nem is akarnak az ott hatalmon lévők javítani ezen. Ha ezt többször is megszavazzák, akkor a végén nagyon súlyos büntetést is kiróhatnak. Ez a büntetés akár egy ország szavazati jogának megvonása is lehet, de az EU-s támogatások befagyasztása is. 

Ahhoz, hogy a sok körös, adott esetben akár egy - két évig tartó eljárás végén büntetés legyen, minden tagállam kormányának egyet kell értenie. Orbán Viktor magyar korményfő korábban közölte, hogy ő a lengyelek megbüntetését sohasem szavazza meg.

Timmermans: nehéz szívvel döntöttünk 

Sajtótájékoztatóján Frans Timmermans, a bizottság első alelnöke arról számolt be, hogy csaknem két év után szerdán megállapították: Lengyelországban egyértelműen fennáll a jogállamiság súlyos megsértésének kockázata. Mint közölte, két éven belül tizenhárom olyan törvényt fogadtak el a lengyel hatóságok, amelyek veszélyeztetik a bíróságok függetlenségét és a hatalmi ágak szétválasztásának elvét.

"Nagyon nehéz szívvel döntöttünk a hetes cikk szerinti eljárás megindításáról, azonban nem volt választási lehetőségünk, mivel a helyzet nem javult nyár óta, sőt tovább romlott" - fogalmazott. "Egyre mélyülnek az aggodalmaink, amelyekben számos európai és nemzetközi szervezet is osztozik" - tette hozzá.

Jelezte, hogy amennyiben az Európai Bizottság az elkövetkező három hónapban javulást tapasztal a lengyel helyzetben, kész visszavonni a javaslatot. Kijelentette, a helyzet elemzése után arra jutottak, hogy a kifogásolt intézkedések miatt Lengyelországban már nem garantálható az alkotmányosság és a bírói függetlenség. Márpedig - mint mondta - a jogállamiság elengedhetetlen feltétele az EU-n belüli együttműködésnek, egy ilyen probléma az összes tagországot érinti, miután az unió működése és ereje éppen a bíróság előtti egyenlőségen alapul.

"Reméljük, hogy sikerül eredményes párbeszédet kialakítani. A jogállamiság helyreállítása ugyanis a lengyel nemzet, a lengyel és az uniós állampolgárok, valamint az EU egészének érdeke" - hangsúlyozta.

 Az Európai Bizottság emellett újabb ajánlásokat fogalmazott meg Varsó számára az úgynevezett jogállamisági mechanizmus keretében az országos igazságszolgáltatási tanácsról és a legfelsőbb bíróságról szóló jogszabállyal kapcsolatban, amelyeket pénteken a lengyel felsőház is megszavazott.

Az EB ezzel párhuzamosan az Európai Bírósághoz fordult a bíróságok szervezetéről szóló törvény miatt, s ezzel a harmadik szakaszba léptette a Lengyelország ellen emiatt júliusban megindított kötelezettségszegési eljárást. Aláhúzták: ellentétes a nemek közötti egyenlőség elvével, hogy a törvény a férfiak esetében 65, a női bírák esetében 60 évben rögzítené a kötelező nyugdíjkorhatárt.