"Az Európai Unió változni fog, változnia kell – mi azt mondjuk, hogy Európának annak az 50 millió embernek a jogaira is oda kell figyelnie, aki valamely őshonos kisebbséghez tartozik. Oda kell tennünk a csontot: mi 250 ezer aláírást vállaltunk a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés kapcsán, de az sem mindegy, hogy ezt a kezdeményezést hányan támogatják Magyarországról" – hangsúlyozta a Magyar Állandó Értekezlet pénteki ülésén Kelemen Hunor szövetségi elnök. 

Kelemen Hunor beszédében a tavalyi Magyar Állandó Értekezlet óta eltelt egy évet is elemezte. Szerinte a romániai választásokat követő időszak sok tanulsággal is járt, amelyek sokszor nagyon is terhesek, nem mindig biztatóak, sok optimizmusra tehát nem lehet ok.  „A következő időszakban a parlamenti együttműködés lehetőségének kiaknázását látjuk reális pályának, elsősorban a PSD-ALDE-koalícióval, ám az általunk javasolt párbeszéd érvényes mindenki számára” – nyomatékosított az RMDSZ elnöke.  Úgy véli: ahogy a nemzet nem lehet ellenzékben, egy nemzeti közösség, nemzeti kisebbség sem lehet érdekelt a teljes politikai elszigetelődésben, így az RMDSZ sem: „Mi azt gondoljuk, hogy ezekben az években az lenne a legnagyobb kockázata a parlamenti politizálásnak, ha ez megtörténik.” 

A szövetség törekvései ma a kisebbségi jogok bővítéséről, megőrzéséről, megvédéséről, a jogállamiság visszaállításáról szólnak – mondta. Egy évvel a választások után is az a kérdés, hogy a politikai döntéseket politikusok hozzák, vagy "ezek a döntések valahol a mély államban születnek meg, olyan intézményekben, amelyek nem kaptak felhatalmazást a polgárok részéről, amelyek nem is vonhatóak felelősségre". „Ma is érezhető egy erős harc a hatalom gyakorlásáért, még mindig nem vagyok biztos abban, hogy ki fogja ezt megnyerni, a politika vagy a mély állam. Mi minden olyan kezdeményezés mellé állunk, amely vissza akarja állítani a jogállamiságot” – tette hozzá. A jogállamiság hiánya egyik bosszantó elemének nevezte meg ugyanakkor azt, hogy nem tartják be a törvényeket – utalt az oktatási törvényre és a restitúcióra.

"Az RMDSZ-nek ebben az esztendőben volt néhány olyan kezdeményezése, amely az anyanyelv-használat kiterjesztésére vonatkozott – bár egyik sem bukott meg végérvényesen, azt tapasztalni, hogy ezek kapcsán néhány pillanat alatt magyarellenes hisztériát lehet kelteni. Gyakran azok is meggondolják magukat egy-egy ilyen tervezet támogatása kapcsán, akikre az első pillanatban még partnerként lehetett tekinteni" - mondta Kelemen Hunor. „A centenárium kapcsán az egyik legszomorúbb tapasztalatunk az, hogy nagyon gyorsan lehet magyarellenes hangulatot kelteni. Románia ebben a pillanatban céltalanul hánykolódik, nincs egy olyan nagy cél, amely összetartaná, egy irányba vinné az országot. Ha nagyon cinikusan akarunk fogalmazni, elmondható: mi, erdélyi magyarok vagyunk azok, akik összetartják ma Romániát, hiszen egy-egy percig mindenki együtt szavaz a magyarok ellen” – fejtette ki Kelemen Hunor.

A szövetség azt, amit eddig megfogalmazott a centenáriumról, nem a bántás, a sértés szándékával tette, hanem azért, mert úgy gondolja, csakis az egyenes és tiszta beszéd lehet célravezető, ugyanakkor elvárja az 1918-as gyulafehérvári ígéretek betartását - mondta. Párbeszédet kezdeményeznek a román társadalom tagjaival, s bár ma azt látni, hogy egyre nehezebb racionális, érzelmektől mentes párbeszédet folytatni, ezt a célt nem szabad feladni – „mert rossz hajós számára soha nincs jó szél, jó szélben, de ellenszélben is vitorlát kell bontani, meg kell próbálni előrehaladni” – részletezte az RMDSZ elnöke. „Ezer év Erdélyben, száz év Romániában. A magyar emberek felé az az üzenetünk, hogy az értékteremtő közösség megerősítését, önbecsülésének visszanyerését szeretnénk. Nem lehet ma az a szándék, hogy egy évig félelemben, reszketve, sündisznóállásban éljünk, és várjuk, mikor jár le 2018. Fel akarjuk mutatni értékeinket, azt, hogy mit teremtettünk, hogy nem akarunk asszimilálódni, hanem magyar közösségként megmaradni szülőföldünkön” – tette hozzá a szövetség elnöke.

A nemzetpolitikára kitérve elmondta: az elmúlt évek döntései helyesek voltak, az identitás-megőrzést célzó kezdeményezések pedig beérnek. Nagyon fontosnak tartja a maros-mezőségi gazdaságfejlesztési program elindulását, ezt pedig mi sem igazolja jobban, mint az, hogy már most túljelentkezést észleltek. Kelemen Hunor végezetül abban kérte a magyar kormány támogatását, hogy a kezdeményezést jövőre bővíthessék, kiterjeszthessék.