A 28 éves Tusványos hagyományos, külhoni magyar pártok képviselőit felsorakoztató péntek délelőtti panelbeszélgetésén a Kárpát-medencei magyar pártok képviselői mindannyian biztosították a magyar kormányt arról, hogy a 2018-as választásokat megelőzően kiveszik a részüket a mozgósításból.

A beszélgetés moderátora, Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai szakértő azzal a kéréssel indította az eszmecserét, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes reagáljon Lendvai Ildikó MPSZ-s országgyűlési képviselő legutóbbi kijelentésére, miszerint  a külhoni magyarokat ne illesse meg szavazati jog a 2018-ban esedékes magyarországi parlamenti választásokon. Semjén felidézte, hogy annak idején nem fogadták el azt a szocialista javaslatot, hogy szavazati jog nélkül adjanak állampolgárságot a határon túliaknak, és ezzel „B-kategóriás állampolgárokká” tegyék őket. Hozzátette, Lendvai Ildikó „úgy kóvályog a magyar belpolitikában, mint vasorrú bába a mágneses viharban”.

Nemzetpolitikai szempontból a miniszterelnök-helyettes szerint valamennyi magyar nemzetrész pozitív példaként használhatja fel jogkövetelésében, hogy Szerbiában a megvalósulás fázisában van a magyar közösség kulturális autonómiája. Szerinte Magyarország és a magyarság a történelmi sebeken túllépve őszintén kiegyezett és kibékült Szerbiával, és bizalmi, baráti, szoros a két ország együttműködése nemzetközi téren is. 

Együttműködésre van szükség Erdélyben

A hazai magyar politikai pártok képviselői közül Bíró Zsolt, a Magyar Polgár Párt elnöke kapott szót, aki kifejtette, hogy amióta az erdélyi magyar politikai életben megjelent a pluralizmus, azóta az MPP biztos pont a szavazói számára. Most pedig ugyanilyen biztos pontként tekintenek a tavalyi parlamenti választások előtt, az RMDSZ-szel kötött együttműködésre.

Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor szerint egy esetleges budapesti kormányváltás elakasztaná a mostani nemzetpolitikát, ezért fontos, hogy a mostani kormánypártokat a külhoni magyarok szavazataikkal is támogassák.

A Kárpát-medencei magyarok számára Budapest a biztos pont – jelentette ki az RMDSZ politikusa a Tusványos idei mottójára utalva, és azt is természetesnek nevezte, hogy támogassák az Orbán-kormány által képviselt határozott, meg nem alkuvó politikát, akkor is, ha ez ritkaságszámba megy a „simulékony” Balkánon, és kényelmetlen a nagyhatalmak számára. Hozzátette, azzal, hogy az RMDSZ adja a FUEN elnökségét, azt bizonyítja, hogy a párt megkerülhetetlen referenciapont a nemzetközi politikai porondon is. Megemlítette a Grindeanu-kormány leváltása idején kialakult magyarellenes hangulatot is:

„Úgy néz ki, hogy a román politikai pártok felvették az arzenáljukba a manipulációt, a hangulatkeltést, amelynek eredményeként három, számunkra kiemelten fontos törvénykezdeményezést sikerült csírájában elfojtaniuk 5-6 óra leforgása alatt” – fogalmazott a szenátor.

Szilágyi Zsolt, az EMNP elnöke elmondta, hogy a jövő évi magyarországi választásokra való mozgósítást tartja a párt legfontosabb aktuális célkitűzésének. Mint mondta, a Székelyföldön népakarat az autonómia, míg a Kárpát-medencében népakarat a magyarság együvé tartozása. A pártelnök számon kérte az RMDSZ-től a választási kampányban tett ígéreteit, viszont hozzátette, hogy támogatja a szövetség Minority SafePack-kezdeményezését. 

A déli szomszédoknál jó irányba haladnak

A külhoni magyar politikai alakulatok képviselői közül elsőként a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, mint a legnehezebb helyzetben lévő magyar közösség képviselője szólalt fel. Ukrajnában olyan politikai tevékenység folyik, amely bújtatott módon alkotmányellenes, a magyar kisebbséget hátrányosan érintő törvénytervezeteket készít elő, amelyekből néhányat már sikerült is elfogadtatni.

Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának elnöke a magyarok elvándorlását, valamint a szlovák közösségbe való asszimilálódását emelte ki a legnagyobb problémaként, mint mondta, az előrelépés az oktatáspolitikai stratégia mentén valósult meg.

A 28 éves múltra visszatekintő Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor történetében először képviseltették magukat a nyugati diaszpórában élő magyarok. A Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének alelnöke kifejtette, hogy a világ magyarsága olyan, mint a háromlábú szék, amelynek ha egyik lába a Kárpát-medencei külhoni, az anyaországi, valamint a diaszpórában élő magyarság – bármelyiket, ha kitörik, az összmagyarság sínyli meg.

A szlovéniai, muravidéki magyarságot képviselő Horváth Ferenc, valamint a horvátországi közösség nevében felszólaló Jankovics Róbert az utóbbi évek tekintetében egyaránt pozitív folyamatokról számoltak be. Míg Horvátországban az idei választásokon elért eredmények biztatóak, addig Szlovéniában a kis- és családi vállalkozások fokozott támogatásában van a jövő.

A szerbiai magyarság helyzete a legkedvezőbb, derült ki Pásztor Istvánnak, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökének a beszámolójából. Mint mondta, ebben nagy szerepe van a magyar és a szerb kormány között az utóbbi években létrejött jó együttműködésnek. Ugyanakkor a magyar közösségre már nem nemzetbiztonságra ártalmas tényezőként tekintenek Szerbiában. A Vajdaság az egyetlen, ahol megvalósulhatott a kulturális és oktatás autonómia – jelentették ki.