Aggodalomra ad okot az, hogy a kormány sürgősségi rendeletben, nem pedig a megfelelő parlamenti folyamat keretében hajtotta végre a büntető törvénykönyvre vonatkozó - később ugyan visszavont - jogszabályi módosításokat - jelentette ki az Európa Tanács (ET) kedden kiadott nyilatkozatában.

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács korrupcióellenes szakértőkből álló csoportjának (GRECO) véleménye szerint az olyan messzemenő következményekkel járó kezdeményezéseket, amelyek egyebek mellett a hivatali visszaélésre, hanyag kezelésre, érdekellentétre vonatkozóan hajtanak végre jogszabályi változtatásokat, a parlamentnek alaposan meg kell vizsgálnia és ellenőriznie kell. Szükséges szem előtt tartani az ország korrupcióellenes kötelezettségvállalásait és a szakértői csoport ajánlásait minden jövőbeli jogalkotási kezdeményezés esetében - hangsúlyozták.

A GRECO-csoport szakértői elismerték, hogy az új büntető törvénykönyv és egyéb jogszabályi módosítások a vesztegetéshez és a befolyással való üzérkedéshez kapcsolódóan javarészt megfelelnek a korrupcióra vonatkozó büntetőjogi egyezményeknek. Elmondták, hogy Románia megfogadta a korrupció büntethetővé tételére és politikai támogatások átláthatóságára vonatkozó korábbi ajánlásokat, ugyanakkor arra szólították fel a román hatóságokat, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a jogszabályok teljes mértékben megfeleljenek az ajánlásoknak.

Mint ismeretes, a szenátus február közepén erősített meg azt a sürgősségi kormányrendeletet, amellyel a bukaresti kormány hatálytalanította a büntető törvénykönyv (Btk.) és perrendtartás módosításáról szóló előző, országos tiltakozási hullámot kiváltó sürgősségi rendeletét. A Grindeanu-kormány február elején elfogadott sürgősségi rendelete egyebek mellett a hivatali visszaélésre, hanyag kezelésre, érdekellentétre vonatkozó cikkelyeknél enyhített a Btk. szigorán. A kormány sürgősségi rendeletben azonban hatálytalanította a vitatott intézkedését. Az új rendelet eltörölt minden olyan Btk.-módosítást, amely február 11-én lépett volna hatályba, átmentette viszont a régi rendelet néhány olyan rendelkezését, amely a büntető perrendtartást módosította. Ez utóbbiak közül viszont kikerült az új rendeletből az az - a gyanúsítottak és ügyészség közti vádalkuk gyakorlatát korlátozó - intézkedés, amely szerint csak fél évnél nem régebbi bűncselekményről lehet feljelentést tenni a vádhatóságnál. A kormány vitatott sürgősségi rendelete arra hivatkozva enyhített a Btk. korrupcióellenes szigorán, hogy a büntetőjog több cikkelye alkotmányellenesnek bizonyult, és ezeket ki kell javítani. Az ellenzék szerint azonban a kormány olyan rendelkezéseket is "becsempészett" a vitatott rendeletbe, amelyeket semmilyen alkotmánybírósági határozat nem tett szükségessé, viszont akadályozzák a korrupcióval vádolt politikusok felelősségre vonását.