A bajor belügyminiszter 200 ezerben korlátozná a menekültek számát

A biztonság megőrzése és az integráció sikere érdekében évi 200 ezer főben kell korlátozni a befogadható menekültek számát Németországban - mondta a bajor belügyminiszter csütörtökön Gmundban, a tartományi kormány kihelyezett tanácskozásán elfogadott közbiztonság-erősítő csomagját ismertető tájékoztatóján.

Joachim Herrmann a korábban előkészített és az utóbbi napok támadásai révén továbbfejlesztett tervről szólva kiemelte, hogy Bajorország történetének legnagyobb szabású biztonságpolitikai intézkedéscsomagját alkották meg. Az Erővel a biztonságért című koncepció azon a tételen alapul, hogy biztonság nélkül nincs szabadság - tette hozzá.

A program nemzetközi és menekültügyi vonatkozású elemeiről szólva a befogadható menekültek számának korlátozására irányuló, korábban is hangoztatott követelés mellett kiemelte, hogy a menekültügyi eljárásokat az uniós külső határokon kell lefolytatni, legfeljebb három hónapon belül.

A jogosulatlan kérelmezőket el kell utasítani, a védelemre szoruló embereket pedig "igazságosan szét kell osztani egész Európában" - húzta alá. Hangsúlyozta, hogy "elengedhetetlen a belső határok ellenőrzése", amíg nem biztosított az uniós külső határok védelme. Németország határát "a lakosság biztonsága érdekében is ellenőrizni kell a szükséges mértékben".

„Nem lehet többé ellenőrizetlen beutazás", és a dublini szabályok alapján "következetesen" alkalmazni kell azt az előírást, hogy menedékkérőket vissza lehet küldeni más uniós országokba - mondta a miniszter.

A német határon érvényes iratok nélkül megjelenő menedékkérőket fel kell tartóztatni, és "adott esetben" meg kell tagadni tőlük a belépést - tette hozzá, rámutatva, hogy a müncheni vezetés már korábban is sürgette a tranzitzónák kiépítését, ahol el lehet végezni a menedékkérők regisztrációját és ellenőrzését. Hangoztatta, hogy jogszabályi lehetőséget kell teremteni a személyazonosság megállapítás célzó kényszerintézkedésre, és össze kell kapcsolni az uniós tagországok ujjnyomat-nyilvántartó adatbázisait. A bajor kormány azt is sürgeti, hogy terjesszék ki a menekültszállások hatósági ellenőrzésének lehetőségét. Hozzátette, hogy egy hatékony uniós ki- és beutazási nyilvántartási rendszer kiépítése előtt nem szabad további országoknak megadni a vízummentességet, és le kell állítani a Törökországgal folytatott uniós csatlakozási tárgyalásokat a tagjelölt államban kibontakozott belpolitikai fejlemények miatt.

A tartományi szintű intézkedések között említette, hogy 2020-ig évente ötszáz fővel - összesen kétezerrel - növelik a rendőrség létszámát, és új típusú golyóálló mellényekkel, sisakokkal, modernebb fegyverekkel és páncélozott járművekkel egészítik ki felszerelését, valamint erősítik a rendőri jelenlétet a köztereken.

A hivatalos személy elleni erőszak büntetését meg kell szigorítani, és a közveszélyes szélsőségeseket rendőrségi nyomkövető viselésére kell kötelezni. Továbbá ki kell terjeszteni a kamerás térfigyelő rendszereket, és fokozni kell a digitális kommunikáció megfigyelését - ismertette Joachim Herrmann.

A Németországban az utóbbi napokban történt négy támadás közül három - Würzburg, München, Ansbach - Bajorországban történt. Würzburgnál július 18-án egy bizonytalan személyazonosságú menedékkérő megsebesített öt embert. Rárontott a rendőrökre is, ezért lelőtték. Július 22-én egy 18 éves iráni-német állampolgár Münchenben kilenc embert agyonlőtt, majd végzett magával. Július 24-én egy 27 éves szíriai férfi - akinek menedékkérelmét elutasították - felrobbantotta magát Ansbachban, egy fesztivál közelében; a férfi életét vesztette, tizenöten megsebesültek. A hatóságok szerint a würzburgi és az ansbachi eset iszlamista terrortámadás lehetett, a müncheni vérengzés pedig valószínűleg az elkövető szélsőjobboldali, rasszista meggyőződésére vezethető vissza.

Kimaradt?