A marosvásárhelyi Boros Olimp egy bukaresti utazási iroda idegenvezetőjeként már a 11. nyarát tölti Törökországban. Az egyik üdülővárosban, Bodrumban érték a puccskísérlettel kapcsolatos események. Tapasztalatairól, illetve arról kérdeztük, mennyire kockázatos most bevállalni egy törökországi nyaralást.

Hogyan élte meg a törökországi puccskísérletet, katonai akciókat? Milyen volt Bodrumban a hangulat? Mit lehetett érezni mindabból, ami a napokban történt Törökországban?

A katonai puccskísérletről a bodrumi szolgálati lakásom medencéje mellett ülve értesültem. Török idegenvezető kollégáimmal beszélgettünk, és váratlanul törökül kezdtek izgatottan beszélni egymással. Azt mondták, hogy valami „balhé” van Ankarában és Isztambulban, állítólag tankok vannak az utcán. Ekkor mindenki sietett a tévékészülékhez, ahol már élőben mutatták a török adók az eseményeket. Közben megszakadt egy félóráig az internet-szolgáltatás is... Mivel a tévéadók sem mondtak semmi konkrétumot, csak ellentmondásos információk érkeztek különböző forrásokból, mindenki azt mondta, hogy mindez Erdogan államfő ellen van. Egyesek örültek ennek, de volt, aki nem kifejezetten. Később, először éjfél előtt, majd az események ideje alatt, egész éjjel többször is, körülbelül félóránként a szomszéd mecset minaretjéből a müezzin arabul és törökül is beszélt a hangosbemondóban, felhívva a lakosok figyelmét arra, hogy „ne higgyenek a katonai puccsról szóló híreknek!”. Állítólag ugyanez történt egész Törökországban.

A vallásos vezetők irányításával a nagyvárosokban ki is hívták a lakosokat az utcákra, hogy „védjék meg a demokráciát”.  Ami ugye meg is történt, de hála istennek nem itt Bodrumban, amely egy csendes, nyugodt üdülő és az is maradt. Csupán néhány autó vonult fel a központban dudálva, állítólag így szolidarizálva a fővárossal és az isztambuli puccsellenes tüntetésekkel.

Mi itt a török, belga, holland, angol kollégákkal együtt izgatottan figyeltük egész éjjel a tévéhíreket, azt is, hogy a CNN TURK stúdiója kiürül, és fix kamera mutatta ezt több mint félóráig. Én hajnali ötig bírtam követni az eseményeket, élő közvetítéseket, aztán lefeküdtem, nagyjából ugyanazzal a vegyes érzéssel, mint '89. december 21-én, hogy vajon mi lesz reggel? Még hatalmon lesz az államfő, vagy nem?

Mennyire érződik az események hatása az idegenforgalmi helyeken? Kevesebb a turista, utaztak haza emberek?

Állítólag másnap, közvetlenül az események után a turisztikai üdülőkre ugyanannyi gép érkezett, mint korábban. Nekünk például Antalyában három érkezésünk is volt, de július 16-ra a mi utazási irodánk biztonsági okokból elhalasztotta az összes opcionális kirándulást, amelyek aztán 17-től a szokásos kerékvágásban folytatódtak. A turistáink persze többé-kevésbé izgatottak voltak, főként az otthonról rájuk telefonáló hozzátartozóik stresszelték őket. Amúgy háborítatlanul folytatták a nyaralásukat. Nálam itt Bodrum/Kusadasi-ban csupán egy 4 fős kis csoport, 2 pár mondta le a befizetett kirándulásokat, mindenki más elment a túrákra, Epheszoszba, Pamukkaleba, sőt még a görög Kos és Samos szigetekre is átlátogattak egy-egy napra. Hazautazni pedig nem utazott haza senki a csoportunkból, senki sem szakította félbe a nyaralását az események miatt. Továbbra is érkeznek ide a turisták nyaralni.

Nem fél? Nem készül hazajönni? És ha igen, visszatérne?

Nem mondhatom, hogy féltem, vagy féltettem az életem, inkább a munkahelyemet féltettem és féltem, amikor ilyesmik történnek. Egyáltalán nem készülök, és nem is szeretnék hazamenni, amíg van itt munkám. És remélem, így is lesz szeptember végéig, amíg a szerződésem szól a bukaresti utazási irodával. Nekem ez immár a 11. nyaram itt Törökországban. 2005-2006-ban dolgoztam először idegenvezetőként ugyanitt Bodrumban (két év Egyiptom után). Majd nyolc nyarat Antalyában voltam, és idén újból itt Bodrumban vagyok. Úgyhogy ennyi idő alatt mar eléggé megismertem az itteni hagyományokat, a török szokásokat, amelyeket egyes európaiak nem igazán tudnak egyből megérteni vagy elfogadni, mert nyilván teljesen másak, mint amihez mi vagyunk hozzászokva. De a törökök általában híresek a vendégszeretetükről, ugyanakkor eléggé temperamentumos nép. Íme, ilyen jellegű forradalmi hangulat megteremtésére is képesek, egyik percről a másikra, és ezt akár a mindennapi viselkedésükben is lehet néha tapasztalni. Az, hogy Törökország régebb liberálisabb volt és most nem az, én itt egyelőre nem érzem. Nem észleltem, hogy változott volna a helyzet a puccs elfojtása óta, de valószínű, hogy ha az államfő bevezet szigorúbb új törvényeket, akkor bizonyos dolgok megváltoznak.

Mit javasolna, ha most egy erdélyi megkérdezné, hogy merjen-e elindulni Törökországba?

Nyilván amíg tartottak Isztambulban és Ankarában az utcai felvonulások, tüntetések, zavargások, egyáltalán nem tűnhetett vonzó úti célnak Törökország. Ám amióta a helyzet visszaállt a megszokott kerékvágásba, ahogy ezt a nemzetközi híradók is mondják, és mivel – ismétlem – Bodrumban, Kusadasiban vagy Antalyában egyaránt is teljesen csend és béke van, naponta érkeznek ide turisták ezrei nyaralni, és háborítatlanul, boldogan töltik a nyaralásukat. Senkit nem biztatnék, hogy lemondja a törökországi nyaralását, vagy ha mégis gondolkodik rajta, akkor nyugodtan jöjjön ide nyaralni, mert most még lehet... de ki tudja, mit hoz a jövő?