Több ezren tüntettek Belgrádban egy arab befektetés építési munkálatai ellen

Több ezren - egyes becslések szerint akár húszezren is - tüntettek szombat este Belgrádban azért, mert még mindig nem derült fény arra, hogy másfél hónappal ezelőtt kik rombolták le az épületeket a Belgrád a vízen nevű arab finanszírozású építési projekt helyszínén.

A Száva folyó partján április 25-én, az előre hozott parlamenti választásokat követő éjszakán eddig ismeretlen, símaszkos férfiak kíséretében jelentek meg a munkagépek, és mintegy ezer négyzetméternyi területen lebontották az épületeket. Az álarcosok állítólag megkötözték az épületegyüttesre vigyázó biztonsági őrt, valamint elvették az arra járók telefonját, hogy ne tudjanak felvételeket készíteni róluk. Az ott lakók értesítették a rendőrséget, akik azonban nem mentek ki a helyszínre.

Az esetről a politikusok és a hatóságok szerdáig hallgattak, amikor Aleksandar Vucic miniszterelnök közölte: értesülései szerint a rombolás mögött a belgrádi városvezetés áll, a felelősöknek pedig le kell mondaniuk. A miniszterelnök nem nevezte meg a felelősöket, a szerb főváros polgármestere Sinisa Mali, a Vucic vezette Szerb Haladó Párt (SNS) tagja.

A szombati tiltakozáson a polgármester és a belügyminiszter lemondását, valamint a rombolás további felelőseinek felderítését követelték. Az önkormányzat és a kormány épületét toalettpapírral dobálták meg.

A Belgrád a vízen elnevezésű projekt ellen már többször tüntettek Belgrádban. A több mint 3 milliárd dolláros beruházás az utóbbi évtizedek legnagyobb projektjének számít Szerbiában, amelynek keretében a tervek szerint felújítják a Száva folyó másfél kilométeres elhagyatott partszakaszát, ahol modern lakó- és üzleti negyedet, illetve rekreációs komplexumot építenének. A belgrádi kormány elképzelése szerint egyesült arab emírségekbeli befektetéssel, egy dubajihoz hasonló, felhőkarcolós, új városrészt hoznának létre.

A mintegy 1,85 millió négyzetméteres terület felén a tervek szerint lakóépületek, 750 ezer négyzetméteren üzleti és kereskedelmi objektumok, 242 ezer négyzetméteren zöldterület és több mint 62 ezer négyzetméteren óvodák, iskolák, művelődési intézmények, valamint szociális és egészségügyi intézmények kapnának helyet. A tervezet szerint az új városrésznek több mint 17 ezer lakosa lesz, és több mint 13 ezer munkahely is létesül.

A projekt kritikusai szerint viszont a beruházás szerbiai hányadára szánt körülbelül 300 millió eurót hasznosabban is el lehetne költeni, valamint felróják, hogy az új városrész teljesen elüt majd a szerb főváros karakterétől, stílusától és hangulatától. Így fog kinézni:

Kimaradt?