A szabadkai Szentháromság-szobor a vajdasági magyarság szimbólumának is tekinthető, hiszen az évek során számtalan támadás érte, akárcsak ezt a közösséget, amelyet megpróbáltak ellehetetleníteni, mégis képes volt a megmaradásra, és így példaként szolgált a Kárpát-medencei magyarság számára - hangsúlyozta Szilágyi Péter, a magyar miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára vasárnap Szabadkán, ahol újraszentelték a 201 éves, felújított Szentháromság-szobrot. 

A műemlék volt Szabadka első köztéri szobra, amelyet 1815-ben állíttattak a város polgárai az akkori piactér központi helyére hálából azért, mert a város mocsaras, lápos alapjait sikerült lecsapolni, és fel tudott épülni a városmag. 

Karl Salzer zombori mester barokk szobrát 1964-ben, a kommunista diktatúra idején szállították át a város központjából a Szent Teréz-székesegyház melletti térre. A vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) kezdeményezésére 2014-ben kezdték el bontani és restaurálni. A munkálatokat az MNT, Szabadka város önkormányzata, valamint a magyar kormány támogatta. 

Szilágyi Péter vasárnapi ünnepi beszédében kiemelte: "A vajdasági magyarok jutottak a legtovább az autonómiához vezető úton, itt indult el az első olyan gazdaságfejlesztési program, amelynek segítségével soha nem látott fejlesztések, beruházások indulhatnak el. Óriásit lépett előre a magyar közösség, de hiszünk abban is, hogy ez még csak az út eleje. Az anyaország ehhez minden segítséget szeretne megadni, a magyar kormány ezért továbbra is teljes mellszélességgel áll stratégiai partnerei, a Vajdasági Magyar Szövetség és a Magyar Nemzeti Tanács mögött".  A nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár rámutatott arra, hogy a felújított szobor alakjaihoz visszakerültek azok a szimbólumok is - a kereszt, a toll és a horgony -, amelyeket a kommunizmus idején eltávolítottak. A kereszt a keresztény kultúrkörhöz való tartozást, a horgony a városlakók állhatatosságát, a toll pedig azt jelképezi, hogy a város a térség szellemi és kulturális központja, amely az évszázadok során az európai utat követte. 

A szobor Szabadka lakosságának összefogását példázza, azt az időszakot, amikor kézi erővel töltötték fel a város mocsaras területét - emlékeztetett Maglai Jenő, Szabadka polgármestere.

Hajnal Jenő, az MNT elnöke kiemelte, hogy egy köztéri szobor visszahelyezése különleges jelentéssel bír. "Ahogyan az erről a helyről való elszállítása valaminek a kezdetét jelentette, úgy mostani visszaszállítása is egy másik időszámítás kezdetét jelezheti. A mi esetünkben reményeink szerint annak az új korszaknak a kezdetét, amely ennek a városnak, ennek a tájnak, ennek a közösségnek ismét erőt és hitet ad, és megveti az alapját annak, hogy ismét legyen értelme a jövőről beszélni a 21. század Európájában. Arról a jövőről, amely a 20. század során számos alkalommal elveszni látszott, egyebek között akkor is, amikor ezt a szoboregyüttest elszállították erről a helyről" - fogalmazott ünnepi beszédében a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Hajnal Jenő végül Lovas Ildikó írót, a szobor visszaállításának kezdeményezőjét idézte, aki szerint "a Szentháromság-szobor az Európához, illetve a Közép-Európához való tartozás szimbóluma, egy olyan értékrend vállalása, amely az elfogadást, befogadást, megértést hangsúlyozza, nem pedig a kirekesztést".