Tojást árulnak az Iszlám Állam tagjai

Az Iszlám Állam emberei csirkét és tojást árulnak az uralmuk alatt lévő líbiai Szirt kikötővárosban, hogy ezzel is pénzhez jusson az utóbbi időben az iraki és szíriai területvesztések miatt pénzügyi nehézségekkel küszködő dzsihadista szervezet - írta a Middle East Eye nevű, a közel-keleti eseményekkel foglalkozó hírportál.

A hírportálnak Ali néven nyilatkozó volt szirti lakos elmondása szerint amikor a dzsihadisták elfoglalták a kikötővárost, több létesítmény, így baromfifarmok felett is átvették az irányítást. Ali elmondása szerint nem ritka látvány Szirt utcáin a fekete ruhában, eltakart arccal csirkéket és tojásokat áruló szélsőséges.

A líbiai gazdasági nehézségeket az IÁ pénztárcája is megérzi, ezért a kezükön lévő tengerparti Szirtben a baromfieladás mellett újabb adók kivetésével próbálják fenntartani magukat.

Az egyik ilyen adóteher a bérleti díjak követelése a város lakóitól. A boltosoknak például amellett, hogy havi bérleti díjat kell fizetniük a saját tulajdonukat képező boltjaikért, a szemételszállítás és az utcaseprés 10 dínáros (mintegy kétezer forintos) heti díját is be kell fizetniük.

Bérleti díjat követelnek

Ali szerint emellett a tengerparton luxuslakásokban élőket is felkeresték a fegyveresek, hogy bérleti díjat követeljenek rajtuk. Véleménye szerint az IÁ szélsőségesei vagy pusztán csak pénzt akarnak kifacsarni belőlük, vagy el akarják üldözni őket, hogy ne legyen rálátásuk a partra és a kikötőre, ahol a dzsihadisták fegyver és lőszer utánpótlása érkezik.

Az IÁ ellenőrizte területeken különösen nehéz az élet, mivel a bankok zárva vannak, így pénzt nem tudnak kivenni az emberek. Sokan ezért rossz minőségű üzemanyagot vásárolnak fekete piaci árakon, és a több mint 400 kilométerre fekvő fővárosba, Tripoliba utaznak, ahol több órát állnak sorba a bankok előtt, hogy kivegyék azt az összeget, amely alig elegendő egy családnak egy hétre. A líbiai bankok korlátozzák a pénzfelvételt, térségtől függően 200 és 500 dínár (mintegy 40 ezer és 100 ezer forint) közötti összeget lehet kivenni egy alkalommal - írta a Middle East Eye.

Ali szerint a helyzet Szirtben a humanitárius válság szélére került. A kikötővárost mindenkinek el kellene hagynia, de míg egyesek erről hallani sem akarnak, mások egyszerűen túl szegények ahhoz, hogy ezt meg tudják tenni.

Ugyanakkor sok szirti menekült el különösen azután, hogy a líbiai hatóságok - a tripoli és a vele rivális tobruki kormány is - bejelentették a város felszabadítását célzó hadműveletet.

Egy helyi nő, a kétgyerekes Ímán arról mesélt a hírportálnak, hogy öt órát várt a szélsőségesek egyik ellenőrzőpontján, amíg a fegyveresek átkutatták a várost elhagyni akaró gépjárműveket. Ímán azt mondta, hogy a szélsőségesek mindent elvettek az emberektől, amit hasznosnak találtak, csak a ruháikat hagyták. Egyeseknek azonban nem is engedélyezték a város elhagyását.

A Szirttől 150 kilométerre fekvő, az IÁ uralta Bin Dzsavádban is érezhető az, hogy a szélsőségeseknek szorosabbra kellett húzniuk a gatyamadzagot. A szélsőségesek itt újra bevezették a Moammer Kadhafi volt diktátor idején használt bankókat, amelynek az elfogadására kényszerítik a boltosokat.

Bankó Kadhafi arcával

A Kadhafi arcképével díszített bankókat valószínűleg a januárban elfoglalt város bankjában találták a dzsihadisták - mesélte Mohamed, egy korábbi lakos. A boltosoknak pedig nincs más választásuk, mint az IÁ szabta törvényeknek eleget téve elfogadni a pénzt.

A Middle East Eye ehhez hozzáfűzte, hogy a dzsihadisták azzal is pénzt próbálnak szerezni, hogy 2500 dínáros (512 ezer forintos) váltságdíjat követelnek azoknak a helyieknek a szabadon bocsátásáért, akiket a város elfoglalása után "tartóztattak le".

Mohamed hozzátette, hogy a dzsihadisták pénzügyi nehézségei nyilvánvalóvá váltak, amikor a lakosok áramszámlákat kezdtek kapni tőlük. A város lakói 2011 óta nem fizettek az áramért.

A Middle East Eye szerint bár az utóbbi egy évben a szélsőségesek folyamatosan támadták a líbiai olajmezőket és olajipari létesítményeket, mindeddig nem sikerült ellenőrzésük alá vonni egyet sem. A dzsihadisták ennek ellenére nem tágítanak a líbaiai területeikről, törzsi vezetők beszámolói szerint az észak-afrikai ország olajban gazdag, középső part menti részének teljes elfoglalására készülnek.

Jelentős területeket vesztettek

Az Iszlám Állam az utóbbi hónapokban jelentős területeket veszített Szíriában és Irakban, a harci cselekmények miatt csökkentek az iszlamisták kőolaj kinyerési, finomítási és szállítási lehetőségei, így elestek a nyersanyagból származó elsődleges bevételeik jelentős részétől. Ugyanakkor - csakúgy mint Líbiában - az IÁ alkalmazkodik az újonnan felmerülő nehézségekhez: Irakban dollármilliókat keres halgazdaságaival és autókereskedelemmel, megadóztatja a termőföldeket, 10 százalékos adót vet ki a baromfitartásra, és más illetékeket is kiszab importált áruk széles körére.

Kapcsolódók

Kimaradt?