Mégsem lesz vallási alapú a leendő török alkotmány

Szó sincs róla, hogy a leendő török alkotmány elveszítse világi szellemiségét - jelentette ki Mustafa Sentop, az új török alaptörvényt előkészítő parlamenti bizottság kormánypárti elnöke Ismail Kahramannak, a parlament elnökének azon kijelentésére reagálva, mely szerint a leendő alkotmánynak nem kellene szekuláris irányultságúnak lennie.

Kahraman hétfői szavai meghökkentették a képviselőket, többen élesen elítélték.

Sentop politikustársa megnyilatkozását saját egyéni véleményének minősítette. Hangsúlyozta: a kérdés még csak nem is került napirendre, a hatalmon lévő Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) alaptörvény-tervezete pedig tartalmazza a világi szemlélet hordozta értékeket. A jelenlegi alkotmány esetében nem a szekuláris gondolatokkal, hanem a szöveg gyakorlati megvalósíthatóságával van a probléma - tette hozzá.

Burhan Kuzu, Recep Tayyip Erdogan jogi végzettségű főtanácsadója, Twitter-fiókján a szólásszabadság megnyilvánulása egyik példájaként értékelte Kahraman kijelentését. Megerősítette: a szekularizmus alapelve világosan helyet kap a javaslatban.

Kahraman hétfőn arra hívta fel a figyelmet, hogy a mostani alaptörvényben nem szerepel Allah neve. Azt is elmondta, hogy "az államnak az ember, az állampolgár szolgálatában kellene állnia, ehelyett Törökországban az ellenkezője történik, az alaptörvény az államot védi, miközben a polgárokat állítja annak szolgálatába".

A legnagyobb ellenzéki tömörülés, a Köztársasági Néppárt (CHP) azonnali lemondásra szólította fel az idős politikust.

Nem kérnek a sariából

A török parlament épülete előtt kedden tüntetők tiltakoztak az ellen, hogy a leendő alkotmány vallási alapú legyen. A rendőrség közbelépésére először dulakodás alakult ki, majd a hatóságok gumilövedékekkel és könnygázzal oszlatták szét a tömeget, sokakat őrizetbe vettek. "Nem kérünk a saríából, a kalifátus alkotmányából" - kiabálták a tiltakozók.

Mustafa Sentop szerint az új alaptörvényt június folyamán terjeszthetik a parlament elé.

Recep Tayyip Erdogan köztársasági elnök és az általa 2001-ben alapított AKP az alkotmányreform keretében nagyobb politikai hatalommal ruházná fel az államfőt. Az ellenzéki erők azonban inkább a kisebbségi jogok és a demokratikus szabadságjogok fejlesztését helyeznék előtérbe. 

Bár az Erdogant támogató AKP a tavaly november 1-jei előre hozott parlamenti választásokon a szavazatok 49,4 százalékával 317 képviselői mandátumot szerzett, s így abszolút többséghez jutott az 550 fős törvényhozásban, nem rendelkezik sem az alkotmány közvetlen módosításához szükséges parlamenti kétharmaddal, sem egy népszavazás összehívásához szükséges 330 mandátummal.

A hatályban lévő alkotmányt még 1982-ben, a katonai puccsok idején fogadták el.

Kimaradt?