Életbe lép az EU és Koszovó közötti stabilizációs és társulási megállapodás, miután az Európai Parlament január 21-én megszavazta az erről szóló előterjesztést. Sógor Csaba szerint a megállapodás csak általánosságban beszél a kisebbségekhez tartozó személyek védelméről, viszont a tapasztalat azt mutatja, hogy ez nem elegendő. 

Az EU és Koszovó közötti stabilizációs és társulási megállapodás aláírásához  a Tanács 2015. október 22-én járult hozzá, az aláírásra október 27-én Strasbourgban került sor, a Koszovói Köztársaság parlamentje pedig mindezt november 2-án erősítette meg. Az Európai Parlament csütörtöki szavazatával az egyetértési eljárás befejeződött, melynek nyomán a stabilizációs és társulási megállapodás hatályba léphet, így tulajdonképpen egy lépéssel közelebb került Koszovó az európai uniós csatlakozáshoz.

A dokumentum értelmében egy olyan szerződéses kapcsolat jön létre Koszovó és az EU között, amely fokozott politikai párbeszédet, szorosabb kereskedelmi integrációt és az együttműködés új formáit biztosítja. A megállapodás ugyanakkor számos területre kiterjed: a demokratikus elvek és az emberi jogok tiszteletben tartására és megerősítésére, különböző ágazati együttműködésekre, például az oktatás, az energia, a környezetvédelem, az igazság- és belügyek terén. 

„Csatlakozom azokhoz, akik Koszovó elismerésére bátorítják azt az öt tagállamot, köztük saját országomat, Romániát is, amelyek eddig ezt nem tették meg” – fogalmazott Sógor Csaba az RMDSZ EP-képviselője a szavazathoz fűzött magyarázatában. Az erdélyi képviselő mindemellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a Nyugat-Balkán országainak sikeres európai integrációja elképzelhetetlen az itt őshonos etnikai csoportok együttélésének rendezése, világos és számonkérhető szabályok felállítása nélkül. 

„A már csatlakozott országokban visszalépés figyelhető meg a kisebbségi jogok alkalmazásának területén, az általános vállalásokat nem tartják be a tagállamok, az EU pedig nem fordít figyelmet erre a területre, annak ellenére sem, hogy ez 40 millió uniós polgárt érint” – hangsúlyozta. Az RMDSZ politikusa hozzátette: a koszovói albánok pontosan tudják, mit jelent kisebbséginek lenni, ezért most rajtuk a sor, hogy méltányos együttélési ajánlatot tegyenek a Koszovóban élő szerb kisebbségnek.