„Az EBESZ helsinki egyezménye egyike volt azoknak a fontos előzményeknek, amelyek a kisebbségi jogok területén végül az Európa Tanács (ET) kisebbségi keretegyezményének elfogadásához vezettek. Ezt később a nyelvi charta követte, amely a nyelvi jogok területén tartalmazott előírásokat. Az erdélyi magyarság érdekképviselete ezekre a dokumentumokra hivatkozva tudta elindítani a párbeszédet a román többséggel az anyanyelvű oktatás kiteljesítéséről, az anyanyelvhasználatról” – mondta Vincze Loránt, a FUEN alelnöke, az RMDSZ külügyi titkára Budapesten a Külgazdasági és Külügyminisztérium és a Külügyi és Külgazdasági Intézet által pénteken délelőtt szervezett konferencián.

Az EBESZ és az Európa Tanács kisebbségvédelmi elvei és normái – Helsinki 40-Strasbourg 20 című konferencián a külügyminisztérium képviselői, diplomaták, parlamenti képviselők és az egyezmények alkalmazásával foglalkozó intézmények képviselői értékelték a két fontos egyezmény megszületése óta eltelt időszakot.

Vincze Loránt felszólalásában kitért a romániai magyarság több mint két és fél évtizedes kisebbségvédelmi törekvéseire: „Meg kellett tapasztalnunk, hogy a jogok és a jó szándék nem elegendőek, a megszerzett jogokat nem minden esetben sikerül érvényesíteni, ez az Európa Tanács keretegyezményére vagy a nyelvi chartában foglaltakra is igaz” – magyarázta a FUEN alelnöke. Kiemelte, hogy még mindig vannak olyan ET-tagállamok, amelyek nem ratifikálták a keretegyezményt vagy részlegesen alkalmazzák az előírásokat. A hiányosságok kiküszöbölésére és az előrelépés érdekében úgy vélekedett, a kisebbségi szabályozások új nemzedékére van szükség, amelyek az előző időszak tapasztalatából kiindulva erősebb ellenőrzési és szankciós mechanizmust tartalmaznak.

Vincze Loránt közölte, a FUEN-el közösen kifejtetett munka célja, hogy az EU alakítsa ki a kisebbségi jogok európai rendszerét, a jó tagállami gyakorlatok hasznosítása révén. „Az Európa Tanács maga is kezdeményezhetné a keretegyezmény és a nyelvi charta hatékonyságának ellenőrzését, kiegészítését és erősítését. Ehhez elsősorban a tagállamok kezdeményező-készségére van szükség, amelyet sikeresen egészít ki az érdekvédelmi szervezetek és a civil szervezetek folyamatos erőfeszítése. Azt javasoljuk, hogy emellett az EU szintjén kötelező érvényű kisebbségvédelmi keretszabályozás jöjjön létre, ennek csíráit tartalmazta a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés” – hangsúlyozta a FUEN alelnöke, az RMDSZ külügyi titkára a budapesti nemzetközi konferencián mondott felszólalásában.