„Rendkívüli menekültáradattal” riogatnak Merkelék

Angela Merkel és Francois Hollande is felszólalt szerdán az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban abban a rendkívüli vitában, amely az Európai Unió helyzetét volt hivatott értékelni.

Legutóbb 1989-ben szólalt fel német kancellár és francia államfő közösen az Európai Parlamentben. Most mindkét politikus megemlékezett Helmut Kohl és Francois Mitterrand akkori beszédéről.

Európának szüksége van az egységességre

Az elsőként szólásra emelkedő Francois Hollande kijelentette: elődeik meggyőződése volt, hogy politikai uniót kell létrehozni, egyetlen hatalmas egységes piacot, közös pénzzel és szociális védelemmel. Az elnök szerint válságok sorozata rázza meg Európát, a kívülről érkező gazdasági, pénzügyi válság után, a fiatalok millióit állástalanná tevő szociális válság, most pedig a vallási gyűlölet és a háború elől menekülők okozta migrációs válság, és a biztonságpolitikai válság, amelyet a szomszédos Ukrajnában kirobbant háború jelent.

"Minden válság félelmeket szül. A félelemmel együtt kell élni, de nem szabad, hogy eluralkodjon rajtunk" - szögezte le Francois Hollande. A francia elnök a szolidaritás, a felelősség és a határozottság hármasa köré építette fel beszédét. Kitért a terrorizmus jelentette fenyegetésre, világossá téve, hogy szerinte a terroristák egész Európát célozzák, "kontinensünk lelkét", életmódunkat, eszményeinket. "A minket összekötő habarcsot akarják elpusztítani" - hangsúlyozta az államfő, hozzátéve, hogy szolidárisnak kell lenni a frontvonalban lévő országokkal, és azokkal, akik közvetlenül szomszédosak a válsággócokkal.

Senkit sem szabad magára hagyni

A migrációs válsággal kapcsolatban Hollande elmondta: szembe kell nézni azzal, hogy rendkívüli emberáradat érkezik; van, aki mészárlás elől menekül, van aki a jobb élet reményében kel útra. Elmondta, hogy Európának az életek megmentése a fontos, korábban nem nyújtott elég segítséget a menekülttáborokban élőknek, viszont az Európai Bizottság legújabb javaslatai jók.

Kitért arra is, hogy sem Olaszországot, sem Görögországot nem lehet magára hagyni, támogatni kell a balkáni államokat és Törökországot is. "Segítenünk kell a táborokban élőknek, hogy dolgozhassanak, hogy elláthassák családjaikat, máskülönben elkerülhetetlenül el fognak indulni" - hangoztatta a francia elnök. A szíriai válságról kijelentette: mindannyiunkat érint, Bassár el-Aszad szír elnök táplálja a katasztrófát "bombáz, gyilkol és mészárol".

"Az egész közel-keleti térség egyensúlya a tét. Ne gondoljuk, hogy biztonságban leszünk, ha teret engedünk a vallási erőszaknak. Akkor totális háború lesz, ami a mi területünket is érintheti" - figyelmeztetett Hollande, aki szerint alternatívát kell teremteni Aszad és az Iszlám Állam között, hogy megvalósulhasson a politikai átmenet.

Ukrajnáról azt mondta, hogy a "nemzetközi jog brutális megsértésére" kellett választ adni, a normandiai formátum pedig mindent egybevetve sikeres, a minszki folyamat folytatódik.

Az eurózóna erősítésre szorul

Kitért az uniós intézményrendszerek átalakítására is. Szerinte azonban nem arról van szó, hogy több vagy kevesebb Európára van szükség, hanem Európa megerősítéséről vagy bukásáról, Schengennel, a politikai unióval és az euróval együtt.

Francois Hollande amellett foglalt állást, hogy meg kell erősíteni az eurózónát és a schengeni szabályokat. "A személyek szabad áramlásának megkérdőjelezése tragikus hiba lenne, de az is, ha azt gondolnánk, hogy a rendszer a mostani állapotában képes ellenállni a nyomásnak" - vélekedett Francois Hollande, közös európai határőrség és parti őrség létrehozása mellett érvelve.

Csak együtt tudjuk megoldani a problémát

Angela Merkel arra az álláspontra helyezkedett, hogy bár kidolgozásukkor jól átgondolt szabályok voltak, de a jelenlegi helyzetben bebizonyosodott, hogy a dublini előírások fölött eljárt az idő, már nem életképesek. A német politikus kijelentette: a migrációs válságot Európa csak együttesen tudja megoldani, nem szabad engedni a kísértésnek, hogy a tagállamok külön-külön lépéseket tegyenek.

Angela Merkel úgy vélte: az érkező menekültekre emberekként, egyénekként kell tekinteni, nem pedig arctalan és névtelen embertömegként, masszaként. A kancellár szerint közös szabályokban kell lefektetni annak minimumát, hogy a tagállamok hogyan kell fogadják a menedékkérőket, és hogyan bírálják el a kérelmeket, tiszteletben kell tartani az európai értékeket, az emberi méltóságot, az emberi jogokat, a toleranciát, a szolidaritást, viszont ennek terheit nem viselheti egy-két tagállam, hanem közösen kell viselni őket.

"Most minden korábbinál nagyobb szükség van több Európára" - hangoztatta a kancellár. Merkel elmondta: Mitterrand és Kohl felszólalása óta "több Európa" lett. A migrációs válságot történelmi léptékű megmérettetésnek nevezte. A német kormányfő kijelentette: meg kell próbálni megállítani az áradatot, megszüntetni annak okát, hogy az emberek elindulnak. Merkel szerint nem zárhatjuk ki magunkat a világból, az internet korában ez illúzió volna.

Európának a tagállamok mögé kell állnia

Kitért arra is, hogy a szíriai konfliktust politikai úton kell rendezni. Kulcsfontosságúnak nevezte Törökországot, ahonnan a menedékkérők többsége útnak indul. Felidézte, hogy Ankara több mint kétmillió menekültnek segít, de ebben szüksége van Európa támogatására, és ebben Németország az Európai Bizottság mellett áll.

Az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban Angela Merkel méltatta a német-francia együttműködést, s hogy az EU megőrizte egységét, s közösen vezetett be szankciókat. Az elveinket nem engedjük eltiporni - szögezte le a kancellár. Merkel úgy vélte, a normandiai formátum reményt kínál, az unió közös kül- és biztonságpolitikájának pedig a konfliktusok megoldását kell szolgálnia annak érdekében, hogy az emberek ne kényszerüljenek elhagyni otthonaikat.

Kapcsolódók

Kimaradt?