Ibráhím Mahlab egyiptomi miniszterelnök benyújtotta szombaton kabinetje lemondását, amelyet Abdel-Fattáh esz-Szíszi államfő elfogadott - derül ki egy elnökségi közleményből.

A lemondott kormányt Szíszi azzal bízta meg, hogy átmenetileg lássa el az ügyvivői feladatokat, egészen addig, amíg nem alakul egy új kabinet. A kormányalakítással az olajminisztert, Seríf Iszmáílt bízta meg, egy hetet adva neki a feladat végrehajtására. Sajtóértesülések szerint lemondását megelőzően Mahlab egy jelentést nyújtott át Szíszinek a kormány teljesítményéről, amellyel az elnök nem volt megelégedve.

A mindössze egy hónappal a parlamenti választások előtti váratlan lépés hátteréről egyelőre nincsenek információk, annyi bizonyos, hogy az elmúlt napokban az egyes minisztériumokban uralkodó korrupcióról szóló hírek uralták a helyi médiát. A legutóbbi botránysorozatot a mezőgazdasági miniszter, Szaláh ed-Dín Mahmúd Helál négy nappal ezelőtti, korrupciós vádak miatti lemondása váltotta ki. 

Bár már napokkal ezelőtt kiszivárgott, hogy kormányátalakítás várható, a szombati drasztikus fejleménnyel nem számoltak az egyiptomiak. A közelgő változásokat mindenesetre előrevetítették az egyébként kormánybarát napilapok címlapján mostanában olvasható olyan főcímek, mint A mezőgazdasági vesztegetések rémálma üldözi Mahlab minisztereit vagy Káosz övezi Mahlab kormányát.

Vizsgálat indult Helál ellen

Az államügyészség közölte, hogy Helál és a mezőgazdasági tárca egyéb illetékesei ellen vizsgálatot indítottak, mivel felmerült a gyanú, hogy kenőpénzek fejében osztottak földvásárlási engedélyeket üzletembereknek. A tárcavezetőt néhány perccel lemondása után az autójából kiszedve vették őrizetbe a kairói Tahrír téren. Az esettel kapcsolatban sajtótilalmat rendeltek el, annyi mindenesetre kiderült, hogy 217 ügyet vizsgálnak. 

A termőföldkérdés érzékeny témának számít az észak-afrikai országban, amely évezredeken át a földközi-tengeri térség "kenyeres kosaraként" volt ismert, mostanra viszont a világ első számú gabonaimportőre lett. A földek folyamatos zsugorodása elsősorban a népesség robbanásszerű növekedését kísérő illegális építkezések következménye, amely jelenség legszembetűnőbb példája a fővárost körülvevő, engedély nélkül felhúzott lakótelepekből álló betontenger gombagyorsaságú terjeszkedése. 

A 2011-es forradalom miatti gazdasági zuhanórepülés megállítását lobogójára tűző, tavaly nyáron hatalomra került államfő figyelmét valószínűleg nem kerülte el, hogy a korrupciós ügy másnapján a helyi tőzsde 1,9 milliárd egyiptomi fontnyi veszteséggel zárt. 

A korrupcióellenes mozgalom szimbolikus figurájává vált egy felső-egyiptomi diáklány, a 19 éves Miriam Malak. Az al-Minja tartomány egyik falujából származó kitűnő tanuló, az idei záróvizsgájára nulla pontot kapott. Szerinte viszont nem a saját dolgozatát kapta vissza, hanem egy másik diákét látták el az ő nevével, de többszöri fellebbezését a helyi illetékesek rendre visszautasították. 

Felmerült gyanú, miszerint egy befolyásos ember gyermekének neve került Malak eredeti dolgozatára, ami az ügyet felkapó sajtó szerint jól mutatja az oktatási és más minisztériumok falain belül zajló korrupciót. A közfelháborodásra reagálva a most lemondott kormányfő végül személyesen találkozott Malakkal, és közölte, hogy saját lányaként tekint rá.