A görög parlamentnek szerdán kellene döntenie nemzetközi hitelezők és a görög kormány – durva megszorításokról szóló – megállapodásáról. A végkifejlet még bizonytalan: aznapra általános sztrájkot hirdetett a legnagyobb szakszervezet, tüntetések várhatók, és még a kormányzó Sziriza egy része sem támogatja a tervezetet.

Az athéni parlament előtti téren több százan tüntettek már hétfő este a görög kormány és a brüsszeli hitelezők megállapodása ellen. Szerintük Alekszi Ciprasz miniszterelnök nem azt lépte meg, amire a népszavazással felhatalmazták.

„Ciprasz és a kormánya elárulta a görög népet. Feltettek egy kérdést, a görög emberek válaszoltak, és ami ma történt, az árulás. Majdnem puccs, ha nem tényleg az, és nemcsak Brüsszel egyedül hajtotta végre, akik azt mondták, hogy nem érdekli őket a népszavazás eredménye, a megszorításellenesség. A puccsot a kormány is segített végrehajtani” – mondta egy tanár.

Az intézkedéseket szerdáig kell elfogadnia az athéni parlamentnek, ez azonban nem lesz egyszerű. A kormányzó Sziriza szélsőbaloldali platformjának több tagja is jelezte, hogy nem hajlandók támogatni a tervezetet, és ugyanígy nyilatkozott a jobboldali koalíciós partner is.

„Ez az egyezmény 50 milliárd euró értékben tartalmaz köztulajdonokban garanciákat. Ez azt jelenti, hogy módosítanunk kell a törvényeket, beleértve a lakáslefoglalásokról szólót is. Ez az alkotmányos értékek teljes összeomlását jelenti, ezzel pedig nem értünk egyet” – mondta Panosz Kammenosz. Hozzátette: a koalíció ezzel együtt nem szakad szét.

Sztrájk is lesz

Eközben egynapos sztrájkot hirdetett meg a görög közalkalmazottakat tömörítő szakszervezeti szövetség szerdára. Ugyanaznap este pedig tüntetést hívtak össze az athéni parlament előtti térre.

A közalkalmazottak először hirdettek sztrájkot azóta, hogy Alexisz Ciprasz vezetésével január végén hatalomra jutott a Radikális Baloldal Koalíciója, a Sziriza, ami 2010 és 2014 között a megszorítások ellen tartott nagy tüntetések és munkabeszüntetések főszereplője volt.

Melyek a megszorítások?

A hétfőn, Brüsszelben elfogadott tervezet szerint Görögországban megszűnik a korkedvezményes nyugdíj, és eltörölnek több, a nyugdíjasoknak járó különjuttatást is. Különadót vetnek ki a havi 500 ezer eurónál nagyobb profitot termelő cégekre és a 30 ezer eurónál többet kereső civilekre is. Emelik a szállodák és éttermek áfáját, és privatizálnák az áramszolgáltatókat és a kikötőket is. 50 milliárd euró értékben pedig állami tulajdonokat kell letétbe helyezni egy alapnál. Cserébe a következő három évben összesen 82-86 milliárd eurót kaphat Görögország.