Megoszlanak a vélemények azzal kapcsolatban, hogyan befolyásolja majd a drókerítés Szerbiában a közel-keletről, Észak-Afrikából, vagy máshonnan érkező és az Európai Unióba tartó menekültekkel kapcsolatos helyzetet, írja a szerbiai Magyar Szó Online.

A lap Csikós László, a munkaügyi, foglalkoztatási és szociális védelmi minisztérium államtitkárát idézi, aki szerint humanitárius katasztrófától semmiféleképpen nem kell tartani. Várható következmény, hogy a menekültáradat elkerüli Vajdaságot, hiszen a menekültek inkább más irányból próbálnak majd bejutni az Európai Unió területére.

Csikós szerint ugyanakkor irreális elképzelés, hogy a menekültek Szerbiában maradnának. Vajdaságban már működik két befogadóközpont – az egyiket a Belügyminisztérium, a másikat pedig a menekültügyi főbiztosság üzemelteti.

Radoš Đurović, a Menedékjogot Kérők Védelmével és Segítésével Foglalkozó Központ igazgatója szerint a kerítés megépülésével még professzionálisabban valósul majd meg az embercsempészet, elképzelhető, hogy az emberek alagutakat ásnak majd, hogy azokon át jussanak el Magyarországra." Az biztos, hogy a kerítés miatt a menekültek az eddigiekhez képest sokkal tovább tartózkodnak majd a szerb–magyar határvonalon, de természetesen annak szerb oldalán. Szerbia rendkívül kedvezőtlen helyzetben van. Nem hiszem, hogy a menekültek Románián, vagy Bulgárián át próbálnak majd eljutni az EU-ba és a schengeni övezetbe, hiszen azokban az országokban jobban „nyomot hagynának”, mint Szerbiában" . fogalmazott az igazgató.

Đurović szerint ugyanakkor a határzár szemben áll a mozgásszabadság elvével, ráadásul a schengeni övezet szabályai szerint mindenkinek lehetővé kell tenni, hogy menedékért folyamodjon az övezethez tartozó országokban, akinek az élete veszélyben forog. Magyarországnak azt követően is gondjai lesznek a menekültekkel, miután megépítette a kerítést, csak nem a zöldhatáron, hanem a hivatalos határátkelőkön – mondta.