Románozással lehet voksokat gyűjteni a brit kampányban?

A bevándorlás és a gazdaság állt a fő brit politikai pártok vezetőinek részvételével megtartott csütörtök esti televíziós vita középpontjában. 

Ez volt a második ilyen jellegű tévévita a május 7-i parlamenti választások előtt. A műsorban az eddigi kormánykoalíciót alkotó Konzervatív Párt és a Liberális Demokraták, az első számú ellenzéki erő, a Munkáspárt, a brit EU-tagság megszüntetésének programjával induló UKIP, a Zöldek, valamint a skót és a walesi nacionalista párt, az SNP és a Plaid Cymru vezetői vettek részt. 

Nigel Farage, a UKIP vezetője az ITV kereskedelmi televízió által rendezett kétórás, éjszakába nyúló vitában "felelőtlen ostobaságnak" nevezte, hogy Nagy-Britannia az Európai Unió keleti bővítései után átmeneti korlátozások nélkül beengedte a "volt kommunista országokból" érkező munkavállalókat. A UKIP vezetője szerint nem csoda, hogy a közép- és kelet-európai országokból nagy számban érkeznek a munkavállalók, hiszen "például Romániában a minimálbér a tizede a nagy-britanniai szintnek".  Farage szerint a bevándorlási hullám tarthatatlanságát jelzi, hogy hétpercenként kellene felépíteni egy-egy új családi házat Nagy-Britanniában a betelepülők elhelyezésére. 

Ed Miliband, a Munkáspárt vezetője és miniszterelnök-jelöltje elismerte, hogy a 2004-es keleti EU-bővítés idején, amikor a Labour volt kormányon, a párt "elhibázta" a kelet-európai bevándorlás kezelését. Kijelentette: ő már módosította a Munkáspárt hozzáállását a bevándorláshoz, mivel "nem előítéletesség, ha valakit aggasztanak a bevándorlás okozta problémák". 


Miliband hozzátette: ha a májusi parlamenti választások után ő lesz Nagy-Britannia miniszterelnöke, a munkáspárti kormány szigorító intézkedései között szerepel majd, hogy az EU-társállamokból érkező munkavállalók nagy-britanniai tartózkodásuk "legalább" első két évében nem vehetnek igénybe szociális juttatásokat. A Munkáspárt emellett törvényi úton járna el azon vállalatok ellen, amelyek kizárólag külföldön toboroznak munkaerőt, és a bevándorló alkalmazottaknak nem fizetik ki a törvényes brit minimálbért, aláásva ezzel a brit munkavállalók munkapiaci versenyképességét. 

David Cameron miniszterelnök a csütörtök esti vitaműsorban kifejtette pártja négypontos szigorítási programját, amely szerinte alkalmas lesz a bevándorlás korlátok közé szorítására. Elmondta: ha ő marad Nagy-Britannia miniszterelnöke a májusi választások után, kormánya gondoskodik majd arról, hogy a többi EU-tagországból érkezők ne folyamodhassanak Nagy-Britanniában azonnal munkanélküli ellátásért, és ha érkezésük után fél évvel sem sikerül munkát találniuk, haza kell térniük. Azoknak pedig, akik találnak állást Nagy-Britanniában, négy évig kell folyamatosan dolgozniuk és fizetniük a társadalombiztosítási hozzájárulást, mielőtt hozzáférnének a brit szociális ellátórendszer szolgáltatásainak teljes köréhez. Mindemellett a külföldi EU-munkavállalók a jelenlegi helyzettel ellentétben a jövőben nem vehetnének fel családi pótlékot, ha gyermekeiket nem hozzák magukkal Nagy-Britanniába - mondta a brit kormányfő. 

Az ITV megrendelésére a vitaműsor után elvégzett részletes felmérés szerint Cameron, Miliband és Farage végzett holtversenyben az első helyen: a ComRes közvélemény-kutató adatai szerint a miniszterelnököt, a Munkáspárt kormányfőjelöltjét és a UKIP vezetőjét egyaránt a nézők 21 százaléka ítélte a legjobbnak. Utánuk Nicola Sturgeon skót miniszterelnök, a Skócia függetlenségére törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetője következett 20 százalékkal. Nick Cleggminiszterelnök-helyettes, a konzervatívokkal koalícióban kormányzó - a választásokon viszont önállóan induló - Liberális Demokraták vezetője 9 százalékot kapott.

Kimaradt?