A robbanószereket ne a kukába dobják ki, hanem adják le a rendőrségen - erre szólította fel közleményében a szerb belügyminisztérium azokat, akik eddig bombát, gránátot vagy más robbanószert őriztek otthonaikban. A felhívás néhány héttel követi az új fegyvertörvény elfogadását.

A belügyminisztérium honlapján olvasható felhívás szerint nem kell félniük a hatóságoktól azoknak sem, akik eddig illegálisan birtokolták a robbanószereket, mert a tárca júniusig végzi a fegyverek legalizálását, és nem bünteti a korábbi illegális fegyvertartókat sem. Arra kérik emellett mindazokat, akik megszabadulnának otthon tárolt robbanószereiktől, vagy kidobott gránátot találnak, értesítsék a legközelebbi rendőrőrsöt, és a hatóságok rövid időn belül átveszik és biztonságos helyre szállítják a robbanószereket.

A szerb parlament február végén fogadta el a fegyverekről és a lőszerekről szóló új törvényt, amely a várakozások szerint lehetővé teszi majd, hogy hatékonyan ellenőrizzék a fegyverek birtoklását és a velük való kereskedelmet, és így megelőzhetővé váljanak a visszaélések. A törvény arra is lehetőséget biztosít, hogy a fegyvertulajdonosok a rendőrségen leadhatnak bármilyen típusú fegyvert és lőszert anélkül, hogy igazolnák annak eredetét, és nem kell felelősséget vállalniuk a jogosulatlan fegyverbeszerzésért és fegyvertartásért sem.

A hatóságoknak nincsenek pontos adataik arról, hogy a 7,2 milliós Szerbiában hány illegális fegyver van a lakosság kezén. A 2011-es népszámlálás adataira hivatkozva a szerb sajtó korábban arról számolt be, hogy az országban nyilvántartott 2,5 millió háztartásra 3 millió illegális lőfegyver jut, vagyis minden háztartás átlagosan 1,2 lőfegyvert birtokol törvénytelenül.

A kriminológusok szerint a legtöbb illegális fegyver az 1990-es évek délszláv háborúiból maradt meg, és az országban a lőfegyverrel elkövetett gyilkosságok szinte mindegyikében illegálisan tartott fegyvert használtak. A "fegyvergyűjtögetési szokások" a második világháború után alakultak ki, amikor a férfiak így akarták megóvni családjuk biztonságát. Ez vált hatványozottabbá az 1991-1995-ös délszláv háborúk, majd az 1998-1999-es koszovói konfliktus idején.