Románia és Bulgária „kissé korán” csatlakozott az Európai Unióhoz – mondta Angela Merkel német kancellár a román államfőnek a berlini találkozójukon.

Erről a Klaus Johannist németországi látogatására elkísérő Paul Porr, a Német Demokrata Fórum (NDF) elnöke beszélt a hétvégi sajtótájékoztatóján. Beszámolója szerint maga is jelen volt az államfő és a kancellár találkozóján. Angela Merkel Románia schengeni csatlakozásával kapcsolatban tette ezt a megjegyzést a vendégének.

„A német kancellár elmagyarázta Klaus Johannisnak, hogy a román államvezetés az EU-csatlakozás után már visszafogottabban lépett fel a korrupció ellen. Az Együttműködési és Értékelési Mechanizmusra (MCV) is azért volt szükség, mert nem teljesítettük a házi feladatunkat ezen a téren” – idézte a Mediafax Paul Porrt.

Az NDF elnöke elmondta, Klaus Johannis a találkozón „nagyon határozottan” kifejezte Romániának azt az igényét, hogy mielőbb csatlakozhasson a schengeni térséghez. „Angela Merkel arra tett ígéretet, hogy támogatja az ügyünket, ám a döntés nem Németországé, hanem az európai közösségé. Mindenesetre ha olyan ügyvédünk van, mint a német kancellár, van okunk optimizmusra” – mondta Porr.

Borbély szkeptikusabb

A képviselőház külügyi bizottságának elnöke, Borbély László azonban nem osztja Paul Porr optimizmusát. Az RMDSZ politikai alelnöke a maszol.ro-nak elmondta: Angela Merkel nem kötelezte el magát arra, hogy Románia schengeni csatlakozása hamarosan megoldódik, csak egy udvarias ígéretet tett a segítségre.

„Azt mondta, erről fognak még tárgyalni az EU döntéshozói, de ennyi. Németországnak amúgy is visszafogott a véleménye Románia schengeni csatlakozásának esélyeiről. Ha már itt tartunk, Bukarest nagyobb segítségre számíthat Párizstól, mint Berlintől ezen a téren” – fogalmazott Borbély.

A politikus emlékeztetett arra, hogy az EU döntéshozói az utóbbi években egyre óvatosabban kezelik a schengeni bővítés kérdését. „Látjuk azt is, hogy mi történik a kelet-európai munkavállalókkal a nyugat-európai országokban. Románia schengeni csatlakozása teljesen indokolt már 2011 óta, ám erről az EU-ban nehéz meghozni most a politikai döntést” – jelentette ki a külügyi bizottság elnöke.