A párizsi vérengzés gyanúsítottjai tiltólistán voltak az USA-ban
A szerdai párizsi vérengzés fő gyanúsítottjai rajta voltak azoknak a személyeknek a listáján, akik repülőgépen nem utazhatnak be az Egyesült Államokba - közölte egy magas rangú amerikai terrorelhárítási tisztviselő Washingtonban.
Az amerikai hatóságok rögtön a brutális támadást követően felajánlották teljes körű támogatásukat Franciaországnak a 12 emberéletet követelő vérengzés tetteseinek elfogásához, de eddig keveset hoztak nyilvánosságra abból, mit tudnak a két gyanúsítottról, Chérif és Said Kouachiról.
Most egy másik illetékes arról számolt be, hogy Said Kouachi egy ízben Jemenben járt. Korábbi értesülések szerint a támadáskor az elkövetők maguk is azt sugallták, hogy az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat jemeni csoportjával állnak összeköttetésben.
A berepülési tilalommal sújtottak listáját 2011 őszén, az egyesült államokbeli véres terrortámadások után hozták létre, kiszivárgott adatok szerint már több tízezer nevet tartalmaz. Nem számít mindazonáltal szokatlannak az, hogy szélsőségesnek bizonyult személyek (mint a dzsihadisták verbuválásáért elítélt Chérif Kouachi) nevét felveszik a lajstromba.
Az algériai gyökerű családban született Kouachi-fivérek a terrorellenes küzdelemért felelős francia szervek számára sem voltak ismeretlenek.
A fegyveresek a Charlie Hebdo francia szatirikus magazin épületébe hatoltak be szerda délelőtt, és a szerkesztőségi értekezleten részt vevők közül többeket - köztük a főszerkesztőt is - lemészároltak. Halálos áldozataik között két rendőr is volt.
Washingtoni közlések szerint a párizsi merényletet követően Barack Obama amerikai elnök is friss helyzetjelentést kért és kapott az Egyesült Államokon belüli biztonsági helyzetről. Josh Earnest fehér házi szóvivő tájékoztatása szerint a szakértők egyebek között azt állapították meg, nincs jelen annak, hogy a párizsi vérengzéshez kapcsolódóan megnövekedett volna a terrorfenyegetettség szintje az országban.
Obama egyébként csütörtök délután Franciaország washingtoni nagykövetségére látogatott, ahol lerótta kegyeletét a párizsi szerkesztőségben agyonlőttek emlékére. A szabadságáról Arizonán keresztül visszatérő elnök első útja a fővárosban a francia képviselethez vezetett.