A magyar ügyészség az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége ideiglenes ügyvivője, André Goodfriend diplomáciai mentességének felfüggesztését kéri.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökének feljelentése alapján a Központi Nyomozó Főügyészségen nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozva elkövetett rágalmazás vétségének gyanúja miatt indult nyomozás kapcsán az ügyészség indítványozta a Külgazdasági és Külügyminisztériumnál azoknak az intézkedéseknek a megtételét, amelyek az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége ideiglenes ügyvivőjének a diplomáciai mentesség felfüggesztéséhez szükségesek - közölte az MTI-vel hétfőn a Legfőbb Ügyészség.

Az MTI-hez eljuttatott ügyészségi közlemény kitért arra, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség az ügyben egy héttel ezelőtt elrendelt nyomozás során elvégezte azokat nyomozati cselekményeket, amelyek közvetlenül nem érintettek mentelmi joggal rendelkező személyt.

Az eljárás folytathatósága érdekében indítványozta az ügyészség a diplomáciai mentesség felfüggesztése iránt szükséges intézkedések megtételét - írták. Az ügyészség tájékoztatása szerint a vonatkozó törvényi rendelkezések értelmében a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítvány megtételével egyidejűleg fel kell függeszteni a nyomozást. Amennyiben a diplomáciai mentességet élvező személy mentelmi jogát az arra jogosult nem függeszti fel, az eljárást meg kell szüntetni.

A Központi Nyomozó Főügyészség december 15-én jelentette be, hogy nyomozást rendeltek el Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnökének feljelentése alapján, nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozva elkövetett rágalmazás vétségének gyanúja miatt. Keresztes Imre főügyész az MTI-hez akkor eljuttatott közleményében azt írta: a büntető törvénykönyv szerint nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozva elkövetett rágalmazás vétsége valósul meg, ha valaki másról nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz.

A rágalmazás bűncselekménye valótlan, illetve valós tények állításával is elkövethető - emelte ki, hozzátéve: így az a kijelentés, hogy valaki "korrupt", illetve "korrupciós cselekményt követett el", az állítás valóságtartalmától függetlenül is alkalmas lehet a becsület csorbítására.

A rágalmazás miatt indult eljárások későbbi szakaszában a törvény bizonyos feltétek mellett lehetőséget biztosít a tényállítást megfogalmazó terheltnek a valóság bizonyítására. A valóság bizonyításának elrendelése esetén a bizonyítási teher megfordul, így a kifogásolt állítást megfogalmazónak kötelessége bizonyítani, hogy amit állított, az igaz. A valóság bizonyítása akkor eredményes, ha az állított tény valósnak bizonyul. Ilyen esetben az állítás megfogalmazója nem tartozik büntetőjogi felelősséggel. A valóságbizonyítás sikertelensége esetén ugyanakkor a bűncselekmény attól függetlenül megállapítható, hogy az elkövető az állított tényt esetleg valónak tudta.

A főügyész kitért arra is, hogy ha a rágalmazást hivatalos személy sérelmére hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt követik el, az ügyet nem úgynevezett magánvádas, hanem közvádas eljárás keretében kell vizsgálni. Mivel az ügyben a feljelentő által kifogásolt kifejezés Vida Ildikót nem mint magánszemélyt, hanem mint a NAV elnökét érintette és a hivatali működésével összefüggő cselekményre utalt, annak vizsgálata közvádas eljárásra tartozik.