Merkel több lehetőséget kínálna a tanulni vágyó bevándorló fiataloknak
Szélesebbre kell tárni az oktatási rendszer kapuit a bevándorló származású fiatalok előtt, vissza kell szorítani hátrányos megkülönböztetésüket és esélyegyenlőséget kell teremteni - sürgette a német kancellár hétfőn Berlinben a kormány, a munkaadók és a munkavállalók vezető érdekképviseleteinek és egyes társadalmi szervezetek részvételével tartott fórumon, amelynek témája a bevándorlók társadalmi integrációja volt.
Angela Merkel hangsúlyozta, hogy a társadalmi integráció „nem egyirányú utca", vagyis nemcsak a bevándorlóknak kell alkalmazkodniuk, betagozódniuk, hanem a többségi társadalomnak is nyitottnak kell lennie. A kormány 2006 óta rendez magas szintű egyeztető fórumot a társadalmi integrációról. Az idei, sorrendben hetedik úgynevezett integrációs csúcsértekezlet (Integrationsgipfel) témája a szakképzés volt. A rendezvény utáni sajtótájékoztatón a kancellár kiemelte: el kell elérni, hogy természetes legyen a bevándorló fiatalok részvétele a szakképzésben. Németország sokat lépett előre, számos jó példát találni, de továbbra is jellemző, hogy már az idegenül hangzó név vagy idegennek tűnő külső is hátrányos megkülönböztetést eredményez, holott „mindenki tudja, hogy Németország egyre sokszínűbb lesz" - fejtette ki.
A német kereskedelmi és iparkamarák szövetségének (DIHK) elnöke, Eric Schweitzer rámutatott, hogy a német gazdaság csak akkor küzdheti le az egyre súlyosabb munkaerőhiányt, ha sikerül a bevándorlók munkaerőpiaci integrációja. A német gazdaságnak „minden egyes emberre szüksége van" - mondta az érdekképviselet vezetője.
A tanácskozás előtt a résztvevők felkeresték a berlini közösségi közlekedési vállalat (BVG) egy tanműhelyét, ahol csaknem egyharmados a bevándorló tanulók aránya. A látogatáson Angela Merkel egyebek között azt mondta: az integráció akkor tekinthető sikeresnek, amikor a bevándorló származásúak körében eléri a társadalom egészét jellemző szintet mindazok aránya, akik „befejezik az iskolát és bejutnak szakképzést nyújtó intézménybe vagy az egyetemre".
Németország az Egyesült Államok után a második számú bevándorlási célország a fejlett ipari államokat összefogó Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországai közül. Az OECD hétfőn megjelent adatai szerint tavaly tovább emelkedett a bevándorlási hullám, 465 ezer ember telepedett le tartósan Németországban, ami a kétszerese a világgazdasági válság előtti utolsó évben, 2007-ben regisztrált szintnek. A bevándorlók háromnegyede valamely európai országból érkezett.
Az OECD kimutatása szerint tavaly összesen 4 millióan telepedtek le tartósan a szervezet tagországaiban. Körükben az európai uniós állampolgársággal rendelkezők közül minden harmadik ember Németországba költözött. Ugyanez az arány 2007-ben még csak 10 százalék volt.
A 80,5 milliós Németországban országban a külföldi állampolgárok száma 2013 végén 6,2 millió volt, a bevándorló családból származó, de német állampolgársággal rendelkezők száma pedig 10,1 millió, vagyis nagyjából minden ötödik ember - 16,3 millió - bevándorló hátterű. E rétegen belül a legnagyobb csoportot 18,3 százalékos részaránnyal a török származásúak alkotják, a második pedig a lengyel származásúak közössége 9,4 százalékos aránnyal.