Berlini fal leomlása: az egész emberiség ünnepe
Egésznapos ünnepségsorozattal emlékeztek Németországban a berlini fal 25 évvel ezelőtti leomlására. Európa megosztottságának jelképéről, annak negyedszázaddal ezelőtti felszámolásáról Ferenc pápa is megemlékezett, és elődjét, II. János Pál (Karol Józef Wojtyła) lengyel pápát a berlini fal leomlását előidéző történelmi egyéniségnek nevezte.
A katolikus egyházfő vasárnapi beszédében megemlékezett a berlini fal leomlásának 25. évfordulójáról. Ferenc pápa elődje, II. János Pál történelmi szerepét hangsúlyozta az 1989-es kelet-közép-európai fordulatokban. Ferenc pápa a déli Úrangyala-imádság (Angelus) előtt mondott beszédében kijelentette: a berlini fal az ideológiai megosztottság jelképe volt Európában és az egész világban.
"Hidak, ne falak épüljenek"
„A berlini fal összeomlása hirtelen történt, de számos ember hosszas erőfeszítése tette lehetővé, akik sokat küzdöttek, imádkoztak és szenvedtek" - fogalmazott az egyházfő és a berlini fal leomlását előidéző történelmi főszereplők egyikének nevezte a római katolikus egyházat 1978-2005 között vezető II. János Pál lengyel pápát.
Ferenc pápa azt kérte a szavait a Szent Péter téren hallgató hívőktől, azért imádkozzanak, hogy egyre inkább a "találkozás kultúrája terjedjen el, amely képes ledönteni a világban még létező falakat és soha többé ne történjen meg, hogy ártatlan embereket üldözzenek és gyilkoljanak meg hitük miatt". „Az emberiség az egymás megértését szolgáló hidakat, ne falakat építsen. Ahol fal van, ott zárkózottság van" - hangoztatta Ferenc pápa.
Merkel: a felelősség napja is
A berlini fal ledöntésének évfordulója, november 9. nemcsak az öröm napja, hanem a német történelemből fakadó felelősség napja is - emelte ki a német kancellár vasárnap Berlinben a fal történetével és emlékezetével foglalkozó központi emlékhely (Gedenkstätte Berliner Mauer) új állandó kiállítását megnyitó beszédében. Angela Merkel hangsúlyozta, hogy nincs még egy olyan nap, amelyben annyira összesűrűsödik a huszadik századi német történelem, mint november 9.
Felidézte: 1918-ban II. Vilmos lemondásával ezen a napon ért véget a német császárság története és az első világháború négy "rettenetes éve", és 1923-ban Adolf Hitler ezen a napon próbálta megdönteni a weimari köztársaságot, 1938-ban pedig éppen november 9., a kristályéjszaka néven elhíresült zsidóellenes pogromsorozat adta meg a felütést a holokausztban kiteljesedett "civilizációs töréshez" - mondta Angela Merkel.
1938-ban november 9. a "szégyen és a gyalázat" napja volt, 61 évvel később viszont "a boldogság és az öröm" napja lett - emelte ki. A fal ledöntésének az az üzenete, hogy "jóra fordíthatjuk a dolgokat", az évfordulón azonban "nemcsak örömöt érzek, hanem elsősorban a felelősséget, amelyet ránk (mai németekre) helyez történelmünk" - mondta a kancellár.
Az állami önkény betonba öntött jelképe
A berlini fal "az állami önkény betonba öntött jelképe", a rabságában élő emberek azonban vissza akarták hódítani szabadságukat és "alattvalóból polgárrá akartak válni", ezért szembeszálltak az önkénnyel és ledöntötték a falat. Győzelmükben nagy szerepe volt a kelet-közép-európai mozgalmaknak és változásoknak, a csehszlovákiai Charta 77-től kezdve a magyar-osztrák határon húzódó vasfüggöny 1989-ben történt lebontásáig - emelte ki Angela Merkel, külön köszöntve az évfordulós ünnepség három vendégét, Lech Walesa volt lengyel államfőt, Németh Miklós volt magyar kormányfőt és Mihail Gorbacsov volt szovjet elnököt.
Az egykor a fal rabságában élő németek ma már a közös értékeken és a szabadságjogok tiszteletén alapuló Európai Unió polgárai, és ebben a több mint 500 milliós közösségben mindenkinek van lehetősége arra, hogy szabadon alakíthassa életét. Ezért a 25. évforduló a remény üzenetét viszi el oda, ahol fenyegetik vagy "lábbal tiporják" az emberi jogokat - tette hozzá.
Az évforduló különösen az Ukrajnában, Szíriában és Irakban élőket töltheti el bizakodással, azzal a hittel, hogy "az álmok valóra válhatnak" és le lehet dönteni "a diktatúrák, az erőszak, az ideológiák, az ellenségeskedés falait" - mondta a német kancellár.
Némeht Miklós is jelen volt
A hivatalos megemlékezés délelőtt kezdődött, a kancellár Klaus Wowereit berlini kormányzó polgármester, politikusok, egyházi vezetők, az egykori keletnémet demokratikus ellenzék számos tagja és más meghívott vendégek - köztük Németh Miklós - társaságában virágot helyezett el az áldozatok tiszteletére a Bernauer utcai emlékhelynél, ahol eredeti állapotában őrizték meg az építmény egy szakaszát. A virágokat a határövezet keleti szélén húzódó úgynevezett hátsó fal (Hinterlandmauer) réseiben helyezték el.
Ezután ökumenikus istentiszteleten vettek részt az egykori halálsávban - a felrobbantott Megbékélés temploma helyén - épített Megbékélés kápolnájában, majd a kancellár megnyitotta az emlékhely új állandó kiállítását, amely a nemzetközi összefüggésekbe ágyazva mutatja be a fal történetét. Az emlékhely tevékenységét méltatva Angela Merkel kiemelte, hogy már 5 millióan keresték fel a berlini belvárosban csaknem 5 hektáron elterülő szabadtéri múzeumot és látogatóközpontot, ahol 420 négyzetméteren rendezték be az új kiállítást.
Délután a Konzerthausban tartanak megemlékezést és hangversenyt. A program összeállítására és vezénylésére a Konzerthaus és a Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) zeneigazgatóját, Fischer Ivánt kérték fel. A világhírű karmester az MTI-nek nyilatkozva rendkívüli megtiszteltetésnek nevezte a felkérést, kiemelve, hogy az ünnepélyes megemlékezésen részt vesz "az egész német vezető elit", az élen Angela Merkellel és Joachim Gauck államfővel. A műsorról azt mondta, hogy meglepetés lesz, és ezért nem közölhet részleteket.
Este a Brandenburgi kapunál népünnepélyt tartottak Bátorság a szabadsághoz címmel. Az ünnepség csúcspontjaként felengedték a magasba a fal belvárosi nyomvonalán elhelyezett több ezer, fehéren világító léggömböt.
Juncker: az utolsó esély Európája
Közleményt adott ki vasárnap Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, amelyben aláhúzta, hogy a berlini fal leomlását követően a világ mindörökre megváltozott. „Németország újraegyesült, s a német egység az európai egység katalizátora lett" - írta közleményében a luxemburgi politikus. Juncker fontosnak tartotta kiemelni, hogy Európának vissza kell költöznie a szívekbe, mert a falat ledöntő emberek szenvedélyesen és bátran cselekedtek, hogy lebontsák mindazt, ami elválasztotta őket, szemük előtt pedig a béke, a szabadság, az egység, a demokrácia és a jólét vágya lebegett.
„Két évtizeddel később sem szabad elfelejtenünk, hogy a béke nem természetes adottság Európában. Most minden eddiginél fontosabb, hogy Európa megőrizze a békét és a szabadságot" - nyomatékosította a bizottság múlt hét végén hivatalba lépett új elnöke, s úgy vélte, hogy az unió erősebbé teszi a nemzetállamokat.
https://www.youtube.com/watch?v=Lyb-OEc_9lQ
Juncker szerint a fal leomlását követően új hidak épülhettek a népek között, az ő dolga a bizottság elnökeként pedig az, hogy kijavítsa a repedéseket ezeket a hidakon, amelyek a második világháború utáni legsúlyosabb gazdasági és pénzügyi válság miatt jelentek meg. „Mi vagyunk az utolsó esély Európája. Meg kell ragadnunk ezt a lehetőséget, hogy megadjuk Európa polgárai számára az újrakezdés lehetőségét, amit tőlünk várnak" - zárta közleményét Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.