Kijev amnesztiát és különleges státust ajánl Kelet-Ukrajnának
Petro Porosenko ukrán elnök a kelet-ukrajnai helyzet rendezését célzó törvényjavaslatában három évre biztosítana különleges státust, vagyis a központi vezetéstől független önkormányzatot és ehhez kapcsolódóan különleges jogokat Donyeck és Luhanszk megye azon régiójának, amelyre jelenleg kiterjed a Kijev által indított "terrorellenes hadművelet".
Az előterjesztést hétfőn kapták kézhez az ukrán parlament képviselői. Nem kizárt, hogy már a héten szavaz róla a parlament. A javaslat a különleges státus megteremtése érdekében rendkívüli helyhatósági választások megtartásáról rendelkezik a régióban, amelyek időpontjául november 9-ét jelöli ki.
A tervezet ezen kívül szavatolja "az orosz és minden más nyelv" szabad használatát a magán és a hivatalos életben, és kimondja, hogy támogatja valamennyi nyelv oktatását és fejlesztését. Amnesztiában részesíti továbbá a két megyében történt "események" résztvevőit. Az oroszbarát szakadárok így mentesülnének mindenféle büntetőjogi és egyéb felelősségre vonás alól, valamint megtiltana mindenféle üldöztetést és diszkriminációt velük szemben.
A törvényjavaslat értelmében az előre hozott voksoláson megválasztott helyi önkormányzati képviselők és más tisztségviselők nem foszthatók meg idő előtt mandátumuktól. A bíróságok és ügyészségek vezetőinek kinevezéséről pedig ezután a helyi önigazgatási szervek hozhatnának döntést.
A különleges státusú települések vezetésének joga lenne külön gazdasági, szociális és kulturális megállapodásokat kötni a kijevi kormánnyal és az ukrán központi végrehajtói hatalom egyéb szerveivel. A javaslat ugyanakkor kimondja, hogy a Donyec-medence gazdasági és szociális fejlesztését az éves ukrán állami költségvetésből támogatnák. Az erre elkülönített összeg pedig nem lesz csökkenthető az esetben sem, ha megszorításokra van szükség.
A javaslat jogot biztosítana arra, hogy együttműködési és jó szomszédsági kapcsolatokat alakítsanak ki a különleges státusú települések a szomszédos Oroszország egyes közigazgatási egységekkel, de csakis a határ menti együttműködés keretein belül, az ukrán állam részeiként.
Porosenko korábbi nyilatkozataiban hangsúlyozta, hogy a harcok sújtotta két megye egyes régiói az ukrán állam részeként maradva, átmeneti jelleggel kapnának különleges önigazgatási jogokat. Ez az államfő szerint nem Ukrajnától való függetlenség, nem is az ország föderalizációja, hanem decentralizáció, ami nem jelent veszélyt sem Ukrajna területi egységére, sem szuverenitására, sem az ország függetlenségére nézve.
Az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportálon közölt kommentekben sokan felháborodásuknak adtak hangot a kelet-ukrajnai konfliktus ily módon történő rendezése kapcsán. Több kommentező egyenesen "lehazaárulózta" Porosenko elnököt, és szemére vetette a sok elesett ukrán katona értelmetlen halálát. Szerintük ezzel az államfő - akit a Nyugat és Moszkva között ingázó, mindkét oldal által irányított, gyenge elnöknek neveznek - enged a szeparatisták követeléseinek, így teljesen értelmetlen volt a terrorellenesnek nevezett hadműveletbe belekezdeni. Elemzők a napokban már rámutattak arra, hogy erősen kérdéses egy olyan törvény végrehajthatósága, amelyet Kijevben anélkül hoznak meg, hogy előtte tárgyaltak volna róla a kelet-ukrajnai szeparatistákkal. Az is kétséges, hogy a szakadárok önhatalmúlag kikiáltott donyecki és luhanszki "népköztársaságainak" jelenlegi politikai vezetői hajlandók lennének-e egy rendkívüli választáson kockára tenni megszerzett posztjukat, befolyásukat. Általában nehezen hihető, hogy a Moszkva támogatásával tevékenykedő szeparatistákat egy ilyen törvény megbékülésre késztetné, hiszen a Kreml érdeke láthatóan az, hogy fenntartsa a feszültséget a Nyugathoz közeledni kívánó Ukrajna keleti részében, mindaddig, amíg az kelet-európai ország újra vissza nem kerül Oroszország befolyása alá - vélték ukrán elemzők.